– Yuhao! – Huo Yuhao már nyomtalanul eltűnt, mire Wang Dong reagált. Amikor visszagondolt a korábban felrobbanó holttestekre, Wang Dong úgy érezte, hogy az elméje kimerült.

A helyzet valóban túl gyorsan változott, úgyhogy senki sem tudott időben reagálni.

Xuan Vén hirtelen meglengette az ujját, és elsöpörte a feléje rohanó embereket.

– Wang Yan, mentsd meg a többieket gyorsan. Megmentem Huo Yuhaót. – Ahogy ezt mondta, Xuan Vén először engedte el a harcilelkét a diákok előtt.

Xuan Vén háta hirtelen felfelé ívelt, és olajfoltos, rongyos ruhája azonnal szétnyílt. A hátán az izmok megdöbbentő sebességgel dagadtak meg, és egy szempillantás alatt legalább kétszer akkora volt, mint korábban. A legfurcsább az volt, hogy egy-egy hosszú, csavar alakú szarv is kinőtt a feje két oldalán. Abban a pillanatban, amikor elengedte harci lelkét, úgy tűnt, mintha a barlangban minden levegő meg akarna fagyni.

Kilenc lélekgyűrű ragyogott és emelkedett fel káprázatos ragyogással – két sárga, két lila, négy fekete és egy piros. Xuan Vén kócos haja teljesen világosbarna lett. Hirtelen elfordította a fejét, és a megmaradt banditákra nézett. Egy páratlanul ijesztő aura, amely olyan volt, mint egy tomboló vihar, hirtelen feléjük tört. Egy szempillantás alatt még egyszer robbanás történt, de ezúttal a holttestek helyett az élők robbantak fel.

Jobb lábával taposott, és hirtelen hatalmas rés nyílt a földben. Xuan Vén lehajlította fenséges testét, és megdöbbentő sebességgel mélyedt a földbe nagy kezeivel, amelyek olyanok voltak, mint a pálmalevél legyezők. Nyomtalanul eltűnt a földben abban a pillanatban, amikor megnyilt a lyuk.

A nehéz füstöktől Huo Yuhao hányingert érzett. Tényleg túl szerencsétlen volt. Az ok, amiért a Halálisten küldötte megragadta, először is az volt, hogy túszt kapjanak, másodszor pedig a fontosabb ok az volt, hogy Huo Yuhao korábban elfoglalt pozíciója az alagút bejáratánál volt. Ez valóban balszerencse volt.

A hideg, fenyegető aura őrülten áramlott Huo Yuhao testébe az előtte lévő entitásból. Ez a jeges érzés teljesen más volt, mint az ő jégtulajdonsága. Ez hideg volt, tele gonosz szándékkal, és borzalmas bűz kísérte. Ez a hideg és sötét érzés olyan volt, mintha számtalan vipera fúródott volna be Huo Yuhao testébe.

A Halálisten követe megdöbbentő sebességgel rohant lefelé az alagúton. Folyamatosan csapkodta a falakat, miközben őrülten rohant előre, felrobbantva a bennük elásott robbanóanyagokat.

Nemcsak gonosz lélekmesteri képessége, hanem még ennél is fontosabb óvatos természete miatt tudta vezetni a Halál Keze bandát a bonyolult és kanyargós Ming Dou-hegységben. Nem ez volt az első alkalom, hogy ilyen helyzetbe került, de amíg meg nem hal, nem telik sok időbe, hogy újra felálítson egy vadonatúj banda csoportot.

Huo Yuhao nem állt ellen. Most sokkal veszélyesebb helyzetben volt, mint korábban, de a várakozásokkal ellentétben megnyugodott. Ez a tulajdonság a szellem típusú lélekmesterekre jellemző volt. Szellemi ereje messze felülmúlta a normális emberekét, így tisztább tudott gondolkodni, mint egy normális lélekmester.

Huo Yuhao tudta, hogy a két fehér lélekgyűrű, amelyet korábban felfedett, biztosan becsapta ellenfeleit. Ráadásul, amikor a Halálisten követe megtámadta, egyáltalán nem mutatta az ellenállás jeleit. De tényleg túl szerencsétlen, mert véletlenül elkapták. Az ellenség biztosan lenézi őt, de ez rendben van, mert ez volt az egyetlen esélye, hogy az életéért meneküljön.

Mit fogok csinálni? Lehetséges, hogy csak egy esélye van a szökésre, ezért határozottan nem cselekedhet vakon anélkül, hogy végiggondolta volna. Ennek eredményeként Huo Yuhao csak arra tudta magát kényszeríteni, hogy a Rejtélyes Mennyeki technikáját körbejárja belső szervei védelmében. Küzdött a testébe áradó gonosz lélekerő ellen, de nem próbált ellentámadást indítani. Ami azt illeti, ellenfele lélekereje messze felülmúlta az övét. Neki sem lenne könnyű megtorolni.

– Mennyei bátyám, jégcsászárnő, mit csináltok? Huo Yuhao halkan kiáltott nekik spirituális tengerében.

A Mennyeiálom Jégselyemhernyó rendkívül komolyan beszélt.

– Yuhao, ne izgulj. Mi is gondolkodunk egy módon. Egy másodpercen belül a jégcsászárnő átmenetileg átveheti az irányítást a tested felett. Ez most tényleg egy kicsit zavaró. Ennek a fickónak a lélekereje egy különleges tulajdonsággal rendelkezik, amely vértől bűzlik. Túl nagy a különbség a te szinted és az övé között. Ha a Jégcsászárnő hirtelen felhasználja azt az erőt, amelyet a testedbe zárt, attól tartok, hogy sérüléseket szenvedsz. Mentálisan fel kell készülnöd.

Huo Yuhao nagyon nyugodt volt, amikor megkérdezte:

– Ez azt jelenti, hogy nem is lenne olyan nehéz megtámadni, de a kulcs az, hogy bírom-e a terhelést?

A Mennyeiálom Jégselyemhernyó hallgatott egy pillanatra, mielőtt megszólalt:

– A Jégcsászárnő képességei rendkívül fennhéjázóak. Attól tartunk, hogy megsérti a lelki eredetedet.

Huo Yuhao mélyeket lélegzett, majd így szólt:

– Mennyei testvér, jégcsászárnő. Kettőtöknek nem kell törődnie velem. Öld meg és állj bosszút azokért, akik meghaltak. Ennek a baromnak határozottan nem szabad megengedni, hogy éljen. Nagyon sok embert ölt meg, köztük Yao Haoxuan testvért is.

– Persze, nagyon bátor vagy! Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy megvédjelek, ne izgulj. Amikor lehetőség adódik, egy mozdulattal meg kell ölni őt. – A jégcsászárnő hűvös hangjában volt egy kis dicséret. Beszéd után azonnal elhallgatott, nyilvánvalóan megpróbált rést találni az ellenfél védelmében.

Ebben a pillanatban hirtelen megszólalt egy öreg hang.

– Nagy hernyó, kis skorpió. Hagyd, hogy ez az öregember vegye át az irányítást, mert nincs önbizalmatok hozzá. Nagyon jól ismerem ezt a halálos aurát.

Huo Yuhao Spirituális Tengere ezt követően szürkévé vált. A Mennyeiálom Jégselyemhernyó és a Jégcsászárnő nyomást érzett, olyat amitől még ők is tartottak. Ez egy teljesen más szinten lévő ​​lélek volt, mint ők.

– Te vagy…

Az előttünk lévő barlang hirtelen egy széles tisztásra nyílt. A Halálisten követe kihozta Huo Yuhaót az alagútból, amitől a levegő friss és tiszta lett körülöttük. Ez azonnal kitisztította Huo Yuhao elméjét.

Az alagútból kivezető kijárat mellett azonban tizenkét sziluett állt csendben.

Az a tizenkét ember, akik látszólag egyáltalán nem lélegztek, azonnal féltérdre borultak, és tisztelettel üdvözölték a Halálisten Küldöttét, amint meglátták, hogy kilép az alagútból.

– Keljetek fel, tetemeim. Titeket hátrahagytak, hogy védjetek meg. Ezúttal valóban nagy bajba ütköztünk. Attól tartok, ez a fickó Titulus Douluo, az általa kibocsátott aura alapján. Hmph, ne izguljatok. Tíz év múlva még egy Titulus Douluo is leborul előttem.

Ebben a pillanatban hirtelen megszólalt egy öreg hang:

– Attól tartok, tíz éved sincs hátra.

A Halálisten követe megállt, és gyorsan körülnézett.

– Ki az?! – Szigorú hangon felkiáltott: – Mutasd magad!

– Itt vagyok. Hová akarsz menni? – Furcsa, mégis tiszta halálszag tört ki hirtelen a bal kezéből. A Halálisten követe tudat alatt meglazította a szorítását a kezében tartott személyen, és egyúttal megfordította a testét, hogy megnézze, ki az. Azonnal meghökkent attól, amit látott.

Egy teljesen sötétzöld ruhába öltözött személy, két fehér lélekgyűrűvel. De most az a személy hirtelen hihetetlen fénnyel ragyogott.

A maszk mögött az eredetileg halvány aranyszínű szemek elszürkültek. Olyan szürke volt, ami tele volt az élet viszontagságaival, mintha a tulajdonos mindent alaposan megértene a világon. Ami még furcsább volt, hogy lassan egy szürke lélekgyűrű emelkedett ki a lába alól. Ahogy a szürke lélekgyűrű felemelkedett, egy sor töredezett árnyék követte a példáját. Nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy egy vagy sok árnyékról van szó.

A Halálisten küldötte megmagyarázhatatlanul fojtogató érzést érzett, ahogy arra a szürke rétegre nézett, amitől tudat alatt egy lépést hátrált.

– Te is gonosz lélekmester vagy? – Döbbent pillantás jelent meg a Halálisten követének arcán, amikor feltette ezt a kérdést. Az imént futás közben felemelkedett az arcán a köpeny, ami alatt koponyára emlékeztető arc jelent meg. Úgy tűnt, csak egy bőrréteg fedi az arcát. Szemei, amelyek világoszöld fénnyel világítottak, megteltek döbbenettel.

– Gonosz lélek mester? Mi az? Soha nem hallottam még ilyenről. – Volt egy kis döbbenet abban az öreg hangban.

A Halálisten követe felhorkant, és azt mondta:

– Minden egyes gonosz lélekmester olyan létezés, amely méltó a legnagyobb csodálatra. A Halálisten szóvivője vagyok, a Halálisten követe. Egyértelműen fiatal vagy, hiszen át mered verni az előtted állókat. Ha valóban gonosz lélekmester vagy, akkor tedd ismertté a kilétedet, és talán akkor még lesz esélyünk az együttműködésre. De előbb el kell mondanod valamit. Miért szürke a lélekgyűrűd?

– A Halálisten követe? Viccelsz. Annak ellenére, hogy a legtöbb dologra nem emlékszem a múltból, halványan emlékszem arra, hogy halálisten lehettem volna, ha az akartam volna lenni. Már most feláldozod a testedet, mivel nemrég léphetted át a Necromancia határát. Egy olyan nekromanta, mint te, méltó arra, hogy a halálisten követének nevezzék? A Halálistennek az a képessége, hogy megtisztít, nem pedig lelkeket idéz meg és holttestekkel szórakozik. Nincs esély rá, hogy démoni sámán legyél, és mégis itt dicsekszel ez előtt az öregember előtt. Ez igazán vicces.

A Halálisten követe megdöbben a szavain, amikor meghallotta az idős hangot.

– Miféle nekromancia? Milyen nekromanta? Démoni sámán? Csodálásra méltó gonosz lélekmester vagyok. Tényleg gyalázni mered a Halálistent? A halálnak udvarolsz!

Miközben beszélt, felemelte a kezét, és maga elé mutatott. A harmadik lélekgyűrű a testén hirtelen kigyulladt, néhány fekete sugárral aktiválva a lila lélekgyűrűt. A körülöttük lévő tizenkét ember, akik hideg aurát bocsátottak ki, azonnal megmozdultak, és villámgyorsan Huo Yuhao felé ugrottak.

– Ez egy nagyon ismerős aura. Bár kissé undorító, mégis maradt benne egy kis otthonosság. – Az idős hang felsóhajtott, de nem mozdult, miközben felemelte az ujját.

Egy halványszürke tűzgömb égett az ujja hegyén. Amikor azok a holttestek, amelyeket a Halálisten követe emberré alakított, három méteren belülre kerültek a testéhez, azonnal abbahagyták az erőszakos támadást.

– Nagy bogár, kölcsön kell vennem egy kicsit a pecséted hatalmadból – mondta az öreg hang közömbösen -, még mindig nem emlékszem semmire a múltból, de emlékszem a saját nevemre. Egy apró holttest idéző valójában ezzel a fajta népszerűtlen nekromanciával merészel mutatkozni előttem, Electrolux nekromanta előtt, aki rendelkezik a nekromancia isteni törvényével. Akkor hagyom, hogy játssz a tűzzel!

Miközben beszélt, az ujja tetején lévő láng hirtelen erősebben égett. Röviddel ezután a testén lévő szürke glória hirtelen aktiválódott, és lefedte a tizenkét holttestet.

A tizenkét holttest abbahagyta a remegést, és lassan, egymás után emelték fel fejüket. Látható volt, hogy a bőrük most fémszürke – olyan színű, amilyen csak a halottaknak van. Szemük üres volt és élettelen; körmeik furcsán hosszúak voltak, és sötétlila színűnek tűntek. A testük minden centiméteréből csúnya rothadó szag szivárgott.

2.

A Halálisten követe – nagy meglepetésére – felfedezte, hogy már képtelen irányítani a holttest rabszolgáit. Sietve növelte lélekereje kibocsátását és aktiválta különféle lélekkészségeit, mégsem reagáltak; még önpusztításra sem tudta őket késztetni.

Fokozatosan halvány fény kezdett megjelenni a holttest rabszolgáinak szemében. Ez a fény valójában egy fehéres láng volt, és ahogy a láng fokozatosan megjelent minden egyes holttest rabszolga szemében, az egész testükben is keringeni kezdett. Váratlanul érzelmek kezdtek megjelenni korábban merev arcukon: szenvedés, gyűlölet és határtalan harag. Ezután a halálisten követe felé fordultak, és őrjöngve azonnal felé indultak.

– Nem, ez nem lehetséges… ez lehetetlen! – A halálisten követének hangja hitetlenséggel telt meg. Gyorsan megfordult, hogy elmeneküljön.

Abban a pillanatban azonban lilás-arany fény szűrődött ki Huo Yuhao szeméből. A Halálisten követe úgy érezte, mintha hirtelen egy hatalmas kalapács ütötte volna meg a fejét. Ez a pánikkal együtt arra késztette, hogy azonnal fejjel előre a földre zuhanjon.

Az összes holttest rabszolgáját, akiket kifinomított, egy-egy lélekmester testének felhasználásával hozta létre. Nemcsak rendkívül gyorsak voltak, de a pengékkel szemben is áthatolhatatlanok, és rendkívüli erővel is rendelkeztek. Ez a tizenkét holttest rabszolga elkészítése erejének több mint felét használta el, és ők voltak a rejtett ütőkártyája. Azonban ebben a pillanatban úgy tűnt, ezek a holttest rabszolgák visszanyerték korábbi tudatuk egy részét; hogy tudták volna őt elengedni?

Mind a tizenkét holttest rabszolga őrült támadásokat indított a Halálisten Küldötte ellen, akit átmenetileg elkábított Huo Yuhao lelki sokkja. Valójában őrjöngve támadtak, úgy tűnt, hogy saját biztonságukkal sem foglalkoztak.

Electrolux hangja szól tismét Huo Yuhao szájából:

– Egy igazi nekromanta a szellemeket irányítja, nem a testeket. Még ha meg is erősödsz, egy olyan halotti sámánból, mint te, aki nem tudja megérteni a lélekszabályozás titkait, soha nem lesz igazi nekromanta – majd a holttest rabszolgák felé irányította a hangját –, mivel megölt titeket, ez az öregember lehetőséget ad arra, hogy bosszút álljatok. Miután befejeztétek a bosszútokat, a lelketek azonnal megtisztul.

– Nem tudom, mióta használom a nekromantiát. Annyira ismerős, de egyben ismeretlen! De… szeretem ezt az érzést. Úgy tűnik, a múltban egy felejthetetlen gyűlölet vésődött mélyen a szívembe, most mégis csak nyugalmat érzek. Úgy tűnik, hogy a lelki lenyomatom ismét megerősödött. Kis Yuhao, nagy féreg, kis skorpió, úgy tűnik, egy újabb alvási időszakba kell lépnem. Ó, még egy utolsó dolog, amit el kell mondanom, mielőtt elmegyek: a hatalmat fel lehet használni jóra is, de ha gonosz módon használod a hatalmadat csak bosszúból, és azzal a kifogással hogy csak egy gonosztevővel teszed, az eredendően gonosz. Kicsi Yuhao, remélem, hogy amikor legközelebb felébredek, le tudod győzni a gyűlöleted. Amikor a szíved mentes a gyűlölettől, és ha csak örömöt és jóindulatot érzel, akkor valóban a harmadik harci lelked leszek. Csak akkor leszel képes megörökölni a nekromancia művészetét.

A szürkeség eltűnt körülöttük, csakúgy, mint a szürke fény Huo Yuhao szemében. A körülötte lévő szürke lélekgyűrű is szertefoszlott és eltűnt. A teste kissé megingott, majd a földre rogyott.

Ez alatt a rövid idő alatt a Halálisten követét széttépte tizenkét holttest rabszolgája. Nyomorult sikolyait több száz méterről lehetett hallani.

Bűnös élete végül saját bűneinek közvetlen következményeként ért véget; aki a tűzzel játszik, az biztosan megégeti magát. Gonosz lélekmesterként a halálát saját bűnei okozták.

Miután a gonosz lélekmester meghalt, a holttest rabszolgái lassan egymás után estek a földre. Ahogy ezt tették, fehér ködszálak emelkedtek ki a fejükből, és halványan emberi arcokra emlékeztettek. Jelenlegi arckifejezéseik azonban nem tartalmaztak dühöt; csak a megkönnyebbülés és az elismerés maradt bennük. Az elesett Huo Yuhaót bámulták, ahogy fokozatosan eltűntek a levegőben, arckifejezésük sokkal békésebb volt.

Miután a bebörtönzött lelkek megtisztultak, a holttest rabszolgák elképesztő sebességgel rothadni kezdtek. Egy szempillantás alatt csak csontok maradtak utánuk.

– Bumm… – Heves robbanás hallatszott. Közvetlenül ezután egy alak egyenesen a levegőbe emelkedett, majd a földön landolt, felfedve Xuan Vén erőteljes alakját.

Xuan Vén meztelen felsőteste felfedte bronzszínű izmait, és a félelmetes aura, amelyet jelenleg sugárzott, egyenesen a levegőbe lőtt, miután megjelent, és maga az időjárás is megváltozott. Ez különösen igaz volt a fején lévő két spirális szarvra, amelyek leírhatatlanul titokzatos fényben ragyogtak. Kilencféle fény villogott át rajtuk, mielőtt jádefehér színűvé változott volna.

Egy villanással Xuan Vén megjelent Huo Yuhao előtt. A jelenlegi helyzet azonban elfojtotta a dühöt a szívében; a Halálisten követe eltűnt, és csak egy nagy csontfoltot hagyott a földön. Ezen kívül még rothadt szag is jelen volt. Huo Yuhao azonban oldalt feküdt.

Xuan Vén eredetileg azt hitte, hogy Huo Yuhao szerencsétlenségbe ütközött; végül is csak ember volt. Azonban nem gondolta, hogy még mindig teljesen rendben lesz. Szintjével még csak hozzá sem kellett érnie, hogy ellenőrizhesse állapotát. Megállapította, hogy bár Huo Yuhao légzése kissé gyenge, még mindig életben van. Szívverése még mindig rendkívül ritmusos, és életjelei jól láthatóak.

Ennek ellenére Huo Yuhaón kívül nem volt más életjel a környéken. Xuan Vén arcán a kétség nyoma látszott, majd óvatosan felkapta Huo Yuhaót, és beleöntötte a lélek erejét.

Gyorsan rájött, hogy Huo Yuhao elájulását nem fizikai sérülés okozta; csak túlterhelte a lélekerejét. Ráadásul a lélekerejét nem erőltette túl.

Xuan Vén alig várta, hogy megtudja, hol van a Halálisten követe, ezért elővett egy kis fehér jádéből készült üveget, és Huo Yuhao orra alá tette.

– Hapci! – Huo Yuhao hirtelen tüsszögésre ébredt. Egy fűszeres szag hatására fokozatosan felébredt, de még mindig úgy érezte, hogy elég nehéz a feje. Szédült is, és jelenleg még a harci lelkét sem tudta használni, még arra sem hogy mindent tisztán lásson maga körül.

– Yuhao, mi történt? Mi történt azzal az aljas, gonosz lélekmesterrel? – kérdezte türelmetlenül Xuan Vén.

Huo Yuhao szótlan maradt. Miután megnyugodott, a történtek képei kezdtek megjelenni az elméjében. Teljesen józan volt, amikor Electrolux megszállta; ráadásul világosan értette a korábban történteket. Azt azonban nem tudta, hogy az Electrolux pontosan mit csinált. Használta spirituális erejét, sőt látszólag a Mennyeiálom Jégselyemhernyó szellemi erejét is használta. Emiatt nem tudott korábban megszólalni. Még a Mennyeiálom Jégselyemhernyó és a Jégcsászárnő is sokkos állapotban voltak.

Emlékeinek felépülését követően fokozatosan kezdett megjelenni egy lelki lenyomat, amelyet az idős Electrolux hagyott a fejében. Huo Yuhao tudat alatt követte a lelki lenyomatban hagyott utasításokat, és így válaszolt Xuan Vénnek:

– Én… én sem tudom. Miután a Halálisten követe idehozott, megparancsolta a holttest rabszolgáinak, hogy védjék hátulról, és azt tervezte, hogy túszként használ fel a szökéshez. Amikor meghallottam, tudtam, hogy kifutok az időből. Így minden erőmet felhasználtam egy Elme sokk elindítására. Azonnal zavart lett, a szája és az orra is vérezni kezdett. Abban a pillanatban megragadtam az alkalmat, hogy a földre guruljak. Amikor megtettem, hallottam, valami hangos csikorgást, aztán éreztem, hogy elszédül a fejem. Úgy tűnt, elvesztette uralmát holttest rabszolgái felett, akik megtámadták és darabokra tépték. Amikor meghalt, azok a holttest rabszolgák is a földre estek. Ezek után úgy tűnik, elájultam.

Megvilágosodott pillantás jelent meg Xuan Vén szemében, amikor meghallotta Huo Yuhao szavait.

– Gonosz visszhang! Megérdemelte. Könnyen meguszta. Rendben, erről később még beszélünk.

Ebben a pillanatban Huo Yuhao némileg magához tért. Kissé ködös tekintettel megkérdezte:

– Xuan Vén, mi az a gonosz visszhang?

Xuan Vén átvitte Huo Yuhaót azon a barlangon, amelyet korábban erőszakkal teremtett, miközben azt mondta:

– Minden gonosz lélekmesternek hatalmas és gonosz ereje van. Például az a barom, akit korábban láttál, képes volt irányítani a holttesteket. Azonban gyakran az általuk használt erő meghaladja a testük ellenálló képességét. Ha ez az egyensúly felbomlik, fennáll a visszahatás lehetősége. A korábbi elme sokkod átmenetileg megszakította a kapcsolatot a holttesteivel, ami viszont azonnali visszahatást váltott ki. Nem hittem volna, hogy te fogod megölni.

Xuan Vén határozottan méltó volt arra, hogy a Douluo kontinens egyik csúcsszinűjének nevezzék; elemzése alapvetően helyes volt. Annak ellenére, hogy az Electrolux technikája nem volt ilyen egyszerű, az elért összesített eredmények és hatások többé-kevésbé ugyanazok voltak. Az egyetlen különbség az volt, hogy több figyelmet fordított a halottak lelkének megtisztítására.

– Ó. – válaszolta Huo Yuhao, majd ismét elállmosodott.

Xuan Vén gyorsan visszatért a barlangba, ahonnan a Halál Keze Huo Yuhaoval távozott. A vérszag a barlangban még erősebb lett, mióta elment.

A belső udvarról érkező, súlyosan megsérült tanulók visszaérkezése után mind összegyűltek. A most elhunyt Yao Haoxuan mellett Gong Yangmo és Chen Zifeng voltak a legrosszabb állapotban. Ők ketten jelenleg a földön feküdtek, eszméletlen állapotban, de a testük súlyosan megrongálódott. Annak ellenére, hogy Xi Xi szintén eszméletlen volt, a sérülései még mindig valamivel könnyebbek voltak, mint az övék.

Bár Ma Xiaotao, Dai Yueheng és Ling Luochen súlyos sérüléseik miatt jelenleg is vérzett az orruk és a szájuk, mégis megis eszméletüknél voltak.

Ahhoz az elkeseredett állapothoz képest, amelyben a belső udvar diákjai voltak, a külső udvarból érkező tanítványok teljesen sértetlenek maradtak. Eredetileg Huo Yuhao Spirituális Észlelése segítette őket, és megfelelő távolságra voltak a robbanások középpontjától. Abban a pillanatban, amikor érezték, hogy valami nincs rendben, azonnal reagálni tudtak.

Xu Sanshi sikeresen használta a Fekete Teknős Pajzsát, hogy megvédje Jiang Nannant, akinek a leggyengébb védelme volt. Bei Bei viszont nagy mennyiségű villámot bocsátott ki, elzárva a mérgező húst, amely a robbanások felől feléjük repült. Xiao Xiao Üstje szintén fontos szerepet játszott a robbanás utáni cafatok elkerülésében.

– Yuhao. – Abban a pillanatban, amikor meglátta Xuan Vént Huo Yuhaóval a nyomában visszatérni, Wang Dong azonnal feléje ugrott. A többiek a külső udvarról is gyorsan körülvették.

– Jól vagyok. – válaszolta kissé gyengén Huo Yuhao. Mindennek ellenére Wang Dong megölelte, könnyei fékezhetetlenül potyogtak.

Amikor a Halálisten Küldötte korábban elfogta Huo Yuhaót, Wang Dong azonnal úgy érezte, hogy szívében a legfontosabb dolgot kitépték. Abban a pillanatban ostoba kábulatba került. Mielőtt magáhoztért volna, Xuan Vén már üldözőbe vette őket. Utánuk akart menni, de Wang Yan megállította. Abban az időben érezte, hogy lefagyott az agya. Legbelül azt gondolta: vége, mindennek vége. Yuhao biztosan nem fog tudni megszökni most, hogy egy ilyen félelmetes fickó elfogta. Nem gondolta, hogy Xuan Vén valóban visszahozza Huo Yuhaót ilyen gyorsan.

3.

Xuan Vén Huo Yuhaót Wang Dong gondozásában hagyta:

– Jól van. Épp most merítette ki a lélekerejét. Hadd pihenjen.

Wang Dong nem is hallotta ezeket a szavakat; szorosan fogta Huo Yuhaót és sírni kezdett.

Huo Yuhao mondani akart valamit, hogy megvigasztalja. Azonban túlságosan fáradt volt, miután kimerítette lélekerejét. Csak töredékesen sikerült felemelnie a kezét, és nem tudott mást mondani.

– Milyen a helyzet? – Xuan Vén, akinek még mindig aktív volt a harci lelke, Wang Yan felé fordult, és nagyon komor arckifejezéssel kérdezte. A Xing Dou Erdőben történt eset után, ahol a belső udvar tanítványai százezer éves lélekszörnnyel találkoztak és súlyos veszteségeket szenvedtek, ez volt a második alkalom, hogy vezetése alatt ennyi veszteség előfordult. Egy hétköznapi ember soha nem tudná megérteni azt a fájdalmat, amit most érez.

Wang Yan szomorúan mondta:

– Yao Haoxuan meghalt a csatában. Megpróbáltam minden tőlem telhetőt, hogy összerakjam csontvázának maradványait, de miután az a gonosz lélekmester használta, a holttestét beszennyezte a halálos méreg, és korrodált. Nem fogjuk tudni visszavinni a teljes csontvázát.

Xuan Vén fájdalmasan lehunyta a szemét:

– Hogy vannak a többiek? Milyen állapotban vannak a sérüléseik? Halálos veszélyben vannak?

Wang Yan így válaszolt:

– Csen Zifeng elvesztette az egyik lábát, de a legrosszabb sérülést Gong Jangmo szenvedte el. Mellkasa és hasa hatalmas károkat szenvedett a felrobbanó mérgező hús és vér miatt. Ezért belső sérülései nemcsak rendkívül súlyosak, hanem mérgezőek is. Xi Xi belső sérülései kevésbé súlyosak, de a méreg, amellyel megfertőződött, továbbra is nagyon veszélyes. Mivel hármuknak már magas láza van, adtam nekik néhány tablettát a méreg visszaszorítására és a láz csökkentésére, de ez csak átmeneti intézkedés. A lehető legjobb kezelésre van szükségünk, hogy megmentsük az életüket. Ma Xiaotao és Dai Yueheng került a robbanások epicentrumába de magas kultiválásuknak köszönhetően meg tudták védeni magukat a robbanás következtében elrepülő mérgező vértől és hústól. A lökéshullámok viszont belső sérüléseket okoztak nekik. Szükségük lesz egy kis időre a gyógyuláshoz. Szerencsére sem őket, sem Ling Luochent nem fertőzte meg a hús vagy a vér. Az akadémia gyógytablettáival fél hónap alatt meg kellene gyógyulniuk. Mi a helyzet a Halálisten követével?

Xuan Vén mélyet sóhajtott, és elmondta Wang Yannak mindazt, amit Yuhao mondott neki. A történet hallatán Wang Yang hideg és szigorú arckifejezése kissé felengedett:

– Jó, jó. Haoxuant legalább megbosszulták. Még a Halál Istene sem számíthatott arra, hogy Yuhao kezei által hal meg.

Xuan Vén ismét kinyitotta a szemét, és határozott pillantást jelent meg benne. Már elhatározta, és mély hangon így szólt:

– Wang Yan, neked kell viselned ennek a nehéz feladatnak a terhét. Vidd vissza őket a katonai táborba, és amint Xiao Tao és a másik kettő stabil, siess Xing Luo Város felé, és csatlakozz a tornához. Visszaviszem Gong Yangmot, Chen Zifenget és Xi Xit az akadémiára kezelésre. Nem engedhetjük meg magunknak az idővesztegetést, és azonnal indulnunk kell.

Ezt követően Xuan Vén nagy kezeivel a három ember felé mutatott, akik eszméletlenül feküdtek a földön. A sűrű fehér lélekerő hatalmas gubóra emlékeztető módon burkolta be őket, megvédve minden külső hatástól őket.

Xuan Vén mély lélegzetet vett, majd a külső udvarról a hetesre nézett, miközben komoly hangon beszélt:

– A helyzet mostanra megváltozott, és a felelősség engem terhel. Attól tartok, már nincs elég idő új csapattagok küldésére az akadémiáról. Egyelőre csak rátok számíthatunk. Legalább addig kell kitartanotok, amíg Ma Xiaotao és a többiek felépülnek. Gyerekek, az akadémia csak rátok számíthat, hogy megőrizzétek a dicsőségét. Ha nyertek, a megtiszteltetés a tiétek lesz. Ha veszítetek, én személyesen viselem a szégyent.

Ezt követően Xuan Vén felemelte a fejét, és megpróbálta visszatartani a szemébe szökő könnyeket. Ezután kivitte a három lélek erőbe burkolt embert a barlangból, mielőtt aktiválta volna repülő típusú lélekeszközét, és teljes sebességgel a Shrek Akadémia felé indult. Rendkívül fontos volt a megsérült és mérgezett három diák meggyógyítása és megmentése. Miután meghallotta Xuan Vén szavait, Huo Yuhao is mély álomba merült.

Mire magához tért, a nap már magasan járt az égen; dél volt. A vér bűze is eltűnt, helyét a friss hegyi levegő vette át.

Felfedezte, hogy a feje valami puha és rugalmas dolognak támaszkodik. A magasság pont megfelelő és nagyon kényelmes volt. Finom és karcsú kéz feküdt a mellkasán, és ugyanazok a hosszú és karcsú ujjak a szeme előtt is.

Fel sem kellett emelnie a fejét, hogy kitalálja, kihez tartoznak, mert számtalanszor fogta már ezt a kezet, pedig most látta őket először közelről.

Wang Dong kezei nagyon szépek voltak! Bár sokkal kisebbek voltak, mint az övé, ujjaik hossza körülbelül azonos volt. Valóban egy lány kezére hasonlítottak.

Szunyókálása után a korábbi szédülés már elmúlt. Az összes emlék a korábban történtekről lassanként újra felbukkant az elméjében. Annak ellenére, hogy eltelt egy kis idő, még mindig úgy érezte, hogy a szíve kihagy, amikor arra gondolt, ami történt.

A nekromancia isteni törvénye, az élőholtak csapása, Electrolux. Ez volt a Szellemi Tengerében szunnyadó szürke fénygömb valódi személyazonossága!

Abban az időben, amikor az Electrolux átmenetileg átvette az irányítást a teste felett, Huo Yuhao a legkevésbé sem tudott ellenkezni vele. Még mindig érezte a külvilágot, és megtartotta mind az öt érzékszervét, de nem volt uralma a teste felett.

Nem ez volt az első alkalom, hogy valaki átvette az irányítást a teste felett. A Mennyeiálom Jégselyemhernyó is megtette már egyszer. Ekkor azonban még nem volt tudatában annak, hogy mi történik a külvilágban, és csak nézőként maradt a Lelki tengerében. A Mennyeiálom Jégselyemhernyó egy egymillió éves lélekszörny volt, és még ha arra is volt ítélve, hogy különleges körülményei miatt sohasem váljon istenné, akkor is egy egymillió éves lélekszörny, amely spirituális tulajdonságú volt! Ez azt jelentette, hogy alacsonyabb rendű, mint az Electrolux által hátrahagyott puszta lelki lenyomat? Ki volt ez az Electrolux? Sőt, azt mondta, hogy ha akart volna, már régen a Halálistenné válhatott volna. Mindez együtt túlságosan ijesztő volt.

Azt mondta, hogy egy másik világból jött. Milyen volt ez a világ? És mi volt ez a nekromancia? Némileg hasonlított annak a gonosz lélekmesternek az erejéhez. Azonban nem volt tőle rossz érzése. Ehelyett tisztának és szentnek érezte az erejét.

– Nem arról van szó, hogy az én lelki erőm alacsonyabb lenne, mint az övé. Csak arról van szó, hogy nem vagyok olyan jó, mint ő, ha az emberi szellemi tengerekről van szó. – A Mennyeiálom Jégselyemhernyó akaratlanul is beismerte.

– Mennyei testvér. – Huo Yuhao sietett kimondani: – Electro vén…

– Ne mondj semmit – mondta a Mennyeiálom Jégselyemhernyó lehangoltan –, ennek a fickónak olyan embernek kellett lennie, mint te, de távolról sem általános, amint azt hihetetlen ereje is bizonyítja. Gyanítom, hogy egy hatalmas ellenféllel találkozott, aki testét és lelkét is tönkretette, az utóbbinak csak egy töredékét hagyta hátra. Amikor összeolvadtunk, furcsa égi jelenséget hoztunk létre, és az a lélektöredék eközben asszimilálódott. Ennek a srácnak hálásnak kell lennie. Ha ez a testvér nem lett volna, az a lélektöredéke már szétszóródhatott volna.

– Hagy a kifogásokat. Ha alsóbbrendű vagy, akkor alsóbbrendű vagy. Nem beszélve rólad, még én is jóval alatta vagyok a lelki erő tekintetében. Valóban nem túlzott, amikor azt mondta, hogy ha a lélektöredéke teljes, akkor már istenné is válhatott volna. – mondta a jégcsászárnő.

Nem volt depressziós, mint a Mennyeiálom Jégselyemhernyó, és a hangja még egy csipetnyi csodálatot is hordozott.

A Jégcsászárnő így folytatta:

– Yuhao, ne vesztegesd az időd arra, hogy ezen aggódj. Electrux vén ereje elsősorban tudásában és lélekszintjében rejlik, utóbbi pedig hihetetlenül magas. Azonban sok sérülést szenvedett, és ha csak egy töredék maradt, nem sokat tehet. Jelenlegi állapotában még az erődet sem tudja növelni. Amikor korábban megmutatta erejét, a testedet használta médiumként, és Mennyei lezárt erejét energiaforrásként. Meggátolt bennünket abban, hogy cselekedjünk a szellemi tengered magasabb szintű megértésével. Mivel nem voltunk biztosak abban, hogy mit tegyünk, és úgy éreztük, hogy az elhamarkodott cselekvés károkat okozhat a lelki tengerben, nem volt más választásunk, mint rá hagyatkozni. Electrux ereje pontosan a tudásában rejlik. Az általa használt erőteljes varázslatnak is abból a világból kell származnia, meg kell tanulnod, ha alkalom adódik.

– Azonban Electrux vén ereje és a gonosz lélekmesteré… – mondta Huo Yuhao kissé aggodalmasan.

A jégcsászárnő azt mondta:

– Ne aggódj. Electrux vén és az a fickó két teljesen különböző szinten voltak. Electrux a tisztaság és az egyszerűség érzését keltette bennem. Lelke már elérte azt a birodalmat, ahol a „jó” vagy a „gonosz” szavak nem alkalmasak az aurája leírására. Más szempontból nézve, a mi világunk feletti létezőnek kellene lennie. Ezért nem valószínű, hogy az ő ereje befolyásol bármit is veled kapcsolatban. Szavaiból pedig úgy tűnik, nem lesz könnyű tanulnod tőle, mert rendkívül magas követelményeket támaszt az erkölcsi jellemmel szemben. Ha nem tévedek, Electrux tulajdonságának meg kell egyeznie a tieddel; fény tulajdonság. És még ha a fénytulajdonsága nagyon gyenge is volt, ez volt a legtisztább, amit valaha láttam.

– Akkor mit tegyek? – Huo Yuhao még nem volt tizenhárom éves. Ezért normális volt, hogy a Jégcsászárnőre vagy a Mennyeiálom Jégselyemhernyóra hagyatkozott, amikor dilemmában volt.

– Nem kell semmit sem pluszban tenned. – mondta a Mennyeiálom Jégselyemhernyó – Csak annyit kell tenned, hogy folyamatosan fejlődsz és erősödsz. Ennek a lélektöredéknek még több évre van szüksége ahhoz, hogy helyreállítsa önmagát és önellátóvá váljon. Addig pedig nem avatkozik könnyen a dolgokba, mert annyi lenne, ha ez az egyetlen töredék megsérülne. Sőt, csak akkor tanulhatsz tőle, ha van elég erőd és spirituális erőd. Ezért folytasd a kultiválást.

– Értettem. – Huo Yuhao most egy kicsit megnyugodott. Annak ellenére, hogy nem oszlatták el teljesen a kétségeket a szívében, a Jégcsászárnő és a Mennyeiálom Jégselyemhernyó magyarázatai megnyugtatták.

Miután elintézte ezt az ügyet, kinyitotta a szemét. Aztán finoman elmozdította Wang Dong kezét, és felült.

Ettől az enyhe mozdulattól Wang Dong megrázkódott, és riadtan kiáltott:

– Yuhao, ébren vagy.

Amikor felült, Huo Yuhao látta, hogy diáktársai mind a közelben vannak. Mély meditációban ültek az erdő közepén, és próbálták visszanyerni az energiájukat. De amikor meghallották Wang Dong hangját, egymás után kezdtek felébredni.

A főcsapatból már csak Ma Xiaotao, Dai Yueheng és Ling Luochen maradt. Arcszínük még mindig sápadt volt a súlyos sérülések miatt. Ekkor még ők is kinyitották a szemüket.

Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet