Amikor belépsz a művelés világába, először le kell vágni a hajat és meg kell tisztítani a csontvelőt. Ezután sikeresen élhetsz étel nélkül. Csak akkor tudsz igazán elszakadni a hétköznapi világtól.

Mivel nem kellett enniük, természetesen nem kellett mosdóba menni sem.

Művelőként nem annyira okozott problémát, hogy bezárták őket ebbe a barlangba, mert többet tudtak elviselni, mint a normál emberek. Azonban végül rájuk is hatással volt a körülöttük lévő fullasztó sötétség.

A sötétség néma ködként ereszkedett az emberekre. Lassan beszívódott a bőrükbe, amíg egy fekete réteg be nem festette ujjbegyeikig őket. Hosszan tartó tartózkodás esetén irritálóvá válik.

Chi Muyao tudta, hogy Xi Huai milyen indulattal rendelkezik, ezért nem mert még túl hangosan levegőt sem venni, miután belépett a barlangba. Félt, hogy magára vonja ennek a fickónak a haragját.

Ennek eredményeként átölelte a térdét, és kilenc napig egyhuzamban ült a barlang hasadékában.

Mint egy depressziós gomba, egy centit sem mozdult.

Xi Huai sem törődött vele. Egész idő alatt egy szót sem szólt.

Chi Muyao nem igényelte a figyelmét. Addig örült, amíg Xi Huai nem foglalkozik vele.

Hirtelen susogó zaj visszhangzott ebben a kopár kamrában.

Egyikük sem mozdult. A hang sem abból az irányból jött, amerre Xi Huai volt.

Chu Muyao felemelte a fejét a zaj irányába. Aztán isteni érzékével végigsöpört a területen. Mielőtt azonban közelebb kerülhetett volna, megtámadták az elméjét. Az érzéstől talpra ugrott.

Más élőlények is voltak a barlangban!

Elővette a He Huan Szekta egységes varázsfegyverét, a kerek legyezőt a derekáról, és a kezében tartotta, támadó állapotba lépve.

Az erő szempontjából nem volt ellenfél a lesben álló élőlénynek. Még mindig fejfájása volt attól, hogy isteni érzékét visszaverték.

Ha a másik fél rosszindulatú szándékkal érkezett, a győzelem esélye csekély volt.

De ezt a lényt úgy tűnt, nem ő érdekli. Miután egy ideig figyelte, lecsapott a fogjul ejtett Xi Huaira.

Xi Huai nem tudott elmozdulni onnan, ahol feküdt. Nem lepődött meg, amikor megtudta, hogy más élőlények is vannak a barlangban, mintha korábban már megtámadták volna. Mivel nem tudta megtorolni, csak engedte, hogy azt csináljon amit akar.

Ha jobban belegondolunk, ez a lény azért tudott jól élni a közelmúltban, mert itta Xi Huai vérét, megette a húsát és szívta lelki energiáját. Miután megkóstolta az édes eledelt, ismét visszatért egy körre.

Azonnal úgy tűnt, hogy ez a lény lyukat tép Xi Huaiban, olyan erővel, hogy a fiatal férfi teste megmozdult, láncai pedig összekoccantak. A levegőt fokozatosan beterítette a vér gazdag illata.

Mivel a művelőknek átlagon felüli szaglásuk volt, ezt természetesen Chi Muyao is észrevette.

Lábujjhegyre ált, mielőtt a levegőbe ugrott volna, és legyezőjével megzavarta a lakomázó lényt. Aki kénytelen volt átmenetileg abbahagyni a Xi Huai elleni támadást, és eliszkolni.

Sajnos Chi Muyao szintje túl kevés volt. Bár a látása felülmúlta a halandókat, az ilyen sötét környezetben még mindig nem látott semmit. Szellemi érzéke sem volt elég erős ahhoz, hogy felfogja a környező tárgyak helyét. Csak a hangra hagyatkozhatott a harcban.

Miután a lényt elűzték, Chi Muyao fél lábon landolt Xi Huai kőágyán. Csak miután megbizonyosodott arról, hogy nem tapossa meg Xi Huait, próbaképpen letette a másik lábát.

Ha fény lenne a barlangban, láthatnád a kettő jelenlegi helyzetét.

Xi Huai láncokkal korlátozott végtagokkal a kőágyon feküdt, „太” karakter alakjában. Bár a „火” bizonyos szempontból jobban leírná jelenlegi állapotát, a „太” teljesebb látványt nyújtott.

Chi Muyao viszont a kőágy tetején állt „亽” karakter alakjában. Mindkét lábát Xi Huai derekának két oldalán helyezkedett el. Ha a lábai összezárná, rálépett volna Xi Huaira.

Kissé lehajolt, és aggódva megkérdezte:

– Megharapott?

– Hm.

– Nagyon vérzel?

– Nem, ez csak egy kisebb sérülés.

Mivel Xi Huairól beszélünk, ez valóban egy kisebb sérülés volt.

Az eredeti regény cselekményvonalában, az út körülbelül kétharmadában Xi Huai megvakult. Az olvasók még tréfásan “kis vak sárkány”-ként is emlegették őt.¹

A fináléban még rosszabbra fordultak a dolgok. A döntő csatában Xi Huai elvesztette a karját, és gyakorlatilag az egész testéből folyt a vér. Alig volt ép bőr a sebek között. Ebben az állapotban a főszereplő, a második férfi főszereplő és a főszereplő hét nagyon jó női barátja állt szemben vele. Egy tiltott formációt használtak, hogy megöljék Xi Huait azáltal, hogy kimerítik.

Chi Muyao éberen felállt kerek legyezőjével a kezében.

– Nem adhatta fel ilyen könnyen. Még mindig a közelben bujkál, és újabb támadási lehetőséget keres. Bekötöm a sebeidet, miután lerendezem.

Xi Huai azonban közölte a hideg, kemény igazságot.

– Nem vagy ellenfél neki.

Xi Huai érezte Chi Muyao műveltségi szintjét, ami a korai Qi finomítás szánalmasan gyenge szakasza volt. Chi Muyaonak a maga felfogásával már nehéz volt energiát vonni a testébe. Nem biztos hogy meg tud tenni olyan nehéz feladatokat, mint például a Ren és a Du folyosók kinyitása – a nyolc rendkívüli meridián közül kettő.

Valószínűleg meghaladta a képességeit.

De a rohadék, aki megtámadta, sötétség szinten volt.

A spirituális vadállatok művelési szintjei a következőképpen alakultak: Mennyország, Föld, Sötétség és Sárga. Nehéz elhinni, hogy a legalacsonyabb szintet mennyországnak hívják.

A sötét szint már egyenértékű volt az alapítvány létrehozásának szakaszával a művelők világában. Chi Muyao nyilvánvalóan egyáltalán nem volt ellenfél ennek a lénynek.

– Tudom. – De Chi Muyao továbbra sem volt hajlandó meghátrálni. Tovább fürkészte a környezetét. – Nem tudom csak úgy nézni, ahogy megtámad. Különben is, velem folytatja, ha végez veled. Tekintsd ezt az önfenntartás cselekedetének. Már életem végéhez közeledek, így nem hangzik túl rosszul, ha még egy jót teszek, mielőtt elmegyek.

Xi Huai testtartása, ahol feküdt, egyáltalán nem változott. Egy szót sem szólt, és láncai ismét elhallgattak.

A lény még egyszer közeledett. Ahogy a támadás elhúzódott, Chi Muyao fokozatosan hátrányba került. A helyzet legfeljebb patthelyzetnek tekinthető.

De a jó hír az volt, hogy nagyjából sejtette, mi az ellenfele.

Szárnyai, kemény bőrpáncéljai voltak, és páratlan gyorsasággal mozgott.

Mindezt figyelembe véve, egyfajta denevérszellem vadállatnak kell lennie.

Xi Huai lusta szemmel figyelte a felette zajló küzdelmet, és megjegyezte, hogy Chi Muyao még mindig a lábát figyelte, nehogy rálépjen harc közben.

Aztán titokban szellemköveket dobott le, hogy formációt hozzon létre.

Egy rövid pillantás után Xi Huai szája sarka felkunkorodott.

Szóval nem teljesen idióta.

Ahhoz, hogy megküzdhess valakivel, aki magasabb műveltségi szintű, vagy egy rendkívül erős műtárgyra, vagy más módszerekre, például pecsétre vagy formációra volt szükség.

Xi Huai megfigyelte, hogy Chi Muyao elég jó volt a formációkban. Valószínűleg alaposan tanulmányozta őket, mert nem volt jövője a He Huan szekta férfi tanítványaként.

Chi Muyao formációhasználata nem volt rossz, de a figyelmét megosztotta, hogy csak a hallására támaszkodhatott.

Xi Huai végül megszólalt:

– Vess be több variációt, például a Három Palota Megrázását vagy a Mennyország Hullócsillagát.

Chi Muyao azonnal kézi pecséteket készített egy kézzel, és Xi Huai javaslatai alapján megváltoztatta formációját.

Xi Huai egy kicsit tovább hallgatott, mielőtt ismét emlékeztette volna:

– Adj bele energiáját.

– Nincsen tűz lelki gyökerem. – válaszolta sietve Chi Muyao, miközben a formációval foglalkozott.

– Akkor vedd le tőlem az energiát. Tudod, hogyan kell csinálni?

– Igen, de szabad?

Ezelőtt Xi Huai figyelmeztette Chi Muyaót, hogy ne érintse meg.

– Akkor küzdj magad, engem nem érdekel. – mondta elutasítóan Xi Huai.

Aztán észrevette, hogy Chi Muyao sietve leveszi a cipőjét. Egy rövid „elnézést ezért” mondattal egyik lábával rálépett Xi Huaira.

Helyzetet változtatott, miután észrevette, hogy a lába kínos helyre került.

Xi Huai:

– …

Fél, hogy bepiszkolja a ruhámat?

Chi Muyao tűz jellegű támadást vont ki Xi Huai testéből. Ezt a módszert az összes démoni szekta tudta használni.

Kevesebb művelője volt a démoni szektáknak, mint a híres igazlelkű szektáknak. Csak furcsa és bizarr technikákat tudtak tanulmányozni. Ezt a módszert olyan időkre fejlesztették ki, amikor együtt dolgoztak a közös ellenség elleni védekezésben. Csoportos támadással előfordult, hogy sok Alapítvány építés szakaszában lévő démoni szekta tanítványa létrehozhatott egy formációt, amely egy pillanatra visszatarthatott egy Aranymag szintű kultivátort.

Ez a módszer a forrás együttműködését igényelte, és lehetővé tette, hogy a befogadó a sajátjától eltérő elemű technikával támadjon.

Miután egy darabig figyelmesen hallgatta a csata hangjait, Xi Huai megjegyezte:

– Nyolc erős hegy, a menny csillagokat jelöl ki, bemeneti energia!

Chi Muyao már mozgásban volt, miközben beszélt. Nyilvánvalóan ugyanarra a következtetésre jutott, mint Xi Huai.

Chi Muyao nem először használta az energiarajzolás technikáját, de az általa kivont Uraklodó Tűzet túl nehéz volt irányítani.

Ahogy a tűz fénye a mennyezetre szállt, sziluettje megváltozott. A visszhang ledobta a kőágyról. Amikor zuhant, eszébe jutott, hogy a szektamestertől kapott vésztalizmánt elő kell vennie a térbeli műtárgyából, és kézjelekkel előre kell küldenie.

Az Uralkodó Tűz a születendő lélek színtű kultivátor által készített pecsételő talizmán együttes támadása elegendő volt a fenevad legyőzéséhez. Úgy tűnt, üvölt, mielőtt a földre zuhant. A denevérek által használt ultrahang hullámhossz azonban nem voltak hallhatók az emberi fül számára, így úgy tűnt, mintha hang nélkül halt volna meg.

Xi Huai figyelme a fenevadra irányult. Csak miután megerősítette, hogy végleg meghalt, nézett Chi Muyaóra.

Sajnos elszalasztotta a lehetőséget. Xi Huai csak egy halványrózsaszín ruha libbenő széles ujját és alakjának elsuhanását látta. Nem tudta kideríteni, hogy néz ki ez a He Huan szekta tanítvány.

Persze most nem sejtette, hogy ez lesz az egyetlen alkalom, amikor tűz gyullad fel a barlangban.

Soha nem tudta meg, hogyan néz ki Chi Muyao, még a rabság végén sem.

Miután leesett az ágyról, Chi Muyao a földön gurult a fájdalomtól. Megdörzsölte a hátát és felsóhajtott. Feltápászkodott, körbe-körbe tapogatózott, és a cipőjét kereste.

Ujjai végül Xi Huai derekát érintették. Chi Muyao gyorsan visszahúzta a kezét, mintha megégett volna.

– Még egy centivel előre. – Xi Huai tájékoztatta.

Chi Muyao eszeveszetten ismét kinyújtotta a kezét, lekapta a cipőjét, és felvette. Odalépett a denevér holttestéhez, és kivette a bambuszcsövet, amelyet a spirituális fenevad tetemeinek tárolására használnak. Használat után elrakta.

Időnként vadászkirándulásokra indultak, és az útjaiból betakarított hasznos részeket szellemkőnek adták el a piacon. Természetesen ettől a bambuszcső általános tárgy lett.

Aztán Chi Muyao ismét Xi Huai oldalához ment. Nem mert hozzányúlni, mert félt, hogy súlyosbítja a másik sebeit.

Így csak lehajolhatott és szimatolhatott, hogy érezze, hol a legerősebb a vérszag. Aztán Xi Huai ujjára tette a kezét, és kimért egy területet a vállától a könyökéig.

– Itt van valahol a seb?

– … – Megkérdőjelezhető módszerei egy időre szótlanul hagyták Xi Huait.

– Hm.

Miután megerősítette, Chi Muyao kivette a gyógyport a nyakláncából. Mivel nem látta pontosan, hol van a seb, nagyon bőségesen kente fel a port a területre. Ez azt is okozta, hogy a levegő megtelt porral, amitől Xi Huai köhögött és elfordult.

– Fáj? – Azért kérdezte, mert félreértette.

– Még soha nem használtam ilyen rossz minőségű gyógyport.

– Nekem csak ilyen van. Ez az a típus, amelyet a szekta mindenkinek ad. – Chi Muyao eltette a maradék port, és elővett egy kis gézt, hogy bekösse Xi Huait.

A Xi Huai által általában használt gyógyszerben szinte semmi közös nem volt ezzel a mészporral. Felvitelre azonnal begyógyítja az ilyen sebeket, így nem volt szükség kötszer használatára sem.

Főleg a ruhákon való keresztülkötözést.

Xi Huai a Qing Ze szekta fiatal szekta mestere volt, így természetes módon királyként kezelték. Ez volt az első alkalom, hogy így bántak vele.

Ha a Qing Ze szektáról azt mondanák, hogy a második leggazdagabb szekta az ég alatt, akkor egyetlen más szekta sem merné felvállalni az első helyet.

Ha nem vonzotta volna túl sok ember mohóságát, a Qing Ze szekta vezetője nem vállalta volna a kockázatot, és nem kötött volna szellemi szerződést egy sárkánnyal.

Ha nem köt egyezséget a sárkánnyal, nem tette volna egész életében szerencsétlenné Xi Huait.

Chi Muyao nagyon ügyelt arra, hogy a lehető legkevesebbet érintse meg őt a kötések felhelyezésekor. Még a kötéseket is meglehetősen lazán tette fel Xi Huai ruháira.

Amikor ez megtörtént, Chi Muyao ismét messzire vonult vissza, és mintha azt mondta volna:

– Nézd, én tényleg nem vonzódom hozzád.

Tetteivel megmutatta, mennyire nem érdekli őt Xi Huai teste. Ha nem jelenik meg hirtelen az a szellemvadállat, akkor el sem mozdult volna a helyéről.

¹ Van itt egy szójáték. A „龙虾” (garnélarák) kiejtése ugyanaz, mint a „龙瞎” (sárkányvak). Alapvetően “kis garnélának” hívják.

Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet