Lehet, hogy a barlang túlságosan fülledt volt, vagy Xi Huai végre hajlandó volt elhinni, hogy Chi Muyaonak nincs rossz szándéka vele szemben. Mindenesetre Xi Huai egyszer valóban beszélgetést kezdeményezett.

– Mi a neved?

Chi Muyao nem akarta megmondani Xi Huainak a nevét, azért hogy kiutat hagyjon magának.

Ha valóban sikerülne élve megszöknie, minél kevesebb információt tár fel, annál nagyobb biztonságban van. Xi Huai nem tud bajt okozni vagy üldözni és megölni, ha nem találja meg.

– Shifu kilencedik tanítványa vagyok, így hívhatsz Xiao Jiu¹-nak – De Chi Muyao akkor elgondolkodott a figyelemre méltó korkülönbségen közte és Xi Huai között. Elég idős volt ahhoz, hogy Xi Huai nagyapja legyen a halandó világban! Egy kicsit rossz, hogy Xi Huai Xiao Jiu-nak hívja, ezért módosította:

– Vagy szólíthatsz Jiu nagypapának… ööö. Semmi. Az A-Jiu jó lesz.

A jelenleg Xi Huait nem érdekelte, mi a valódi neve. Nem bánta, hogy csak egy becenevet mondtak neki.

Megint megkérdezte:

– Te is viseled a He Huan szekta rózsaszín szekta egyenruháját, és a kerek legyezőt is forgatod?

– Igen. A He Huan Szekta egyetlen férfi tanítványa vagyok, és a tehetségem nem elég jó. A szektában egész évben nincs senki, így senki sem tanít engem. Az étkezési és ruházati kiadásaim ugyanazok, mint más idősebb nővéreké.

Szektája egyenruhája őszibarackvirággal hímzett rózsaszín és fehér köntösből, a vállán pedig egy barackvirágokkal és fehér pillangókkal díszített láncból állt. A benne lévő gyöngy a szektájuk rejtett fegyverét tartalmazta.

A He Huan szekta leginkább az őszibarackvirágokat szerette, mert a legjobb szerencse számukra a barackvirágszerencse² – A He Huan szekta a duális kultivációra összpontosít, szóval… igen.

A szektájukban mindenkinek ugyanaz volt a fegyvere, a kerek legyező.

Ha a kultiváció elég magas volt ahhoz, hogy elrejtsd személyazonosságod, amikor kimész a világba, akkor a legyezőt kardnak álcázhatod. De Chi Muyao messze volt ettől a ponttól. Fegyvere egy szimpla legyező maradt.

Xi Huai nyilvánvalóan nem szerette a rózsaszín ruhákat. Megvetően kérdezte:

– Senki sem nevet rajtad, amikor rózsaszínbe öltözött férfiként mész ki?

Chi Muyao sértődötten így válaszolt:

– Nem szoktam elhagyni a szektát.

– Hogyan kerültél a He Huan szektába? Nem csak női tanítványokat fogadnak be?

Chi Muyao homályosan válaszolt:

– Elhinnéd nekem, ha azt mondanám, hogy nem nézek ki rosszul?

– Természetesen átlagon felüli vagy, ha csatlakozhattál a He Huan szektához. – Xi Huai biztos volt ebben.

– Eredetileg a halandó világból menekültem. – Chi Muyao szorosan átölelte a térdét, miközben felidézte a helyzetet közvetlenül a reinkarnáció után. – Egy háború sújtotta városban születtem, ahol a kopár talaj fagyott volt, és éhezők voltak mindenhol. Csak követni tudtam a tömeget, és elindultam más városok felé. Az utazás során többször is majdnem éhen haltam. Aztán megérkeztek a halhatatlanok. Sajnos csak lányokat vittek el, de annyira éhes voltam, hogy a külsőmre hagyatkoztam, hogy besurranjak.

Xi Huai egy pillanatra elhallgatott. Úgy tűnt, megértette, mi történt, de volt valami, amire még mindig kíváncsi volt.

– Sosem tudták meg, hogy fiú vagy?

– Akkor tudták meg, amikor visszahoztak, és elkezdtek fürdetni. Először ki akartak kergetni, mert nem volt megfelelő technikájuk a férfiak számára. De végül megsajnáltak, és hagyták, hogy maradjak. Segítek a szekta ügyekben. Én vagyok a felelős a szekta kellékek mindenkinek való szétosztásáért.

Valójában a He Huan szekta nem hagyta volna, hogy Chi Muyao csak szánalomból náluk maradjon. Az igazi ok az volt, hogy nagyon-nagyon jól nézett ki. Már gyerekkorában is egyértelmű volt, hogy páratlan szépséggé fog felnőni.

Arcvonásai annyira lesújtóak voltak, hogy a He Huan szekta kivételt tett vele. A szekta minden tagja, a tanítványoktól a vénekig, az arca rajongójává vált.

Végtére is, egy ilyen szép férfit a közelében tartani, hogy időnként gyönyörködni a szépségben, elég élvezetes lehet.

De Chi Muyao nem említett semmit. Részben azért, mert félt, hogy túlságosan nárcisztikusnak tűnhet, részben pedig azért, mert nem akart túl sok nyomot hagyni Xi Huainak.

Az volt a legjobb, ha Xi Huainak az a benyomása támad, hogy a megjelenése valamivel átlag feletti. Ez nagyban megkönnyítené az elrejtőzést, mivel sok ember volt, aki megfelelt ennek a leírásnak a művelés világában. Végül is minden ember tiszta arcbőrt és egészségesebb testet kapott a haj levágása és a csontvelő tisztítása után. Az átlagon felüli emberek voltak a jellemzőek, és a szépségek sem voltak olyan ritkák.

Xi Huai gyanút fogott.

– Az a vén teknős béka azt mondta, hogy nagyon öreg vagy, és bevallottad, hogy már nincs sok hátra az életedből. Akkor miért tűnsz fiatalembernek?

– A He Huan szekta művelési technikáinak egy része az egyén szépség megőrzésére irányul. A legtöbb tanítvány úgy dönt, megőrzi, 17- 20 éves megjelenését, hacsak nincs miért változtatnia.

A művelés világában az egyéni élettartamot a művelés üteme határozta meg.

A Qi finomítási szakasz azt jelentette, hogy egy évszázadig élhetsz.

Felmenni az alapítványépítési színpadra három évszázados életet jelentett.

Ha egy személy tinédzser korában feljut az alapítványépítési szakaszba, megjelenése a hátralévő 200 évben ahhoz a kinézethez hasonlít.

Ha azonban valaki a hetvenes-nyolcvanas éveiben ért el erre a szintre, akkor a várható élettartama valóban megnőne, de a megjelenése öreg marad. Vegyük például az Gyógyszermester Vént beesett arcával és öregségi foltjaival.

A fiatal megjelenésű, magas műveltségű kultivátorok mind zseniálisak voltak.

A He Huan szekta volt az egyetlen kivétel. Kinézetükre támaszkodtak a fejlődésben, ezért természetesen kiemelt figyelmet fordítottak rá, és tartósítási technikákat dolgoztak ki erre a célra.

Xi Huai nem sokat tudott a He Huan szektáról. Valójában nem is gondolkozott ilyesmiken, mielőtt találkozott Chi Muyaóval.

Megint megkérdezte, miután meghallotta a másik magyarázatát:

– Hány éves vagy valójában?

– Nyolcvanhét.

Xi Huai mindig zavartalan arckifejezése végre megváltozott.

– Ennyire öreg vagy?

– …

Az aznapi beszélgetés itt elhalt.

A művelés világában a több évszázados kultivátorok gyakori látványt nyújtottak. A Chi Muyao korú embereket nem is tekintették idősnek.

Azonban Xi Huaihoz képest valóban öreg volt.

Főleg, hogy Chi Muyao nyolcvanhét évesen még a Qi finomítás korai szakaszában volt. Ezen a ponton alapvetően esélye sem volt sikeres alapozásra, így már csak a halált várta. Az egyetlen valódi haszon, amelyet a művelés hozott számára, a fájdalommentes, betegségektől és szenvedésektől mentes halál volt.

Xi Huai látszólag feladta a kitörés gondolatát, és hagyta, hogy Chi Muyao is gondolkozzon. Sokáig hallgatott.

Chi Muyao érezte, hogy valószínűleg nagyon csalódott benne, ezért kötelességtudóan visszabújt a sarokba.

Xi Huai pedig nem is várt többet Chi Muyaotól. Egyszerűen megkérdezte:

– Tudod használni az egyszerű mosási technikát?

A halhatatlan földművelők nem fürdenek. Annak érdekében, hogy időt takarítsanak meg és a művelésre összpontosítsanak, inkább az egyszerű mosási technikát alkalmazták.

Xi Huai egy ideje be volt zárva, szellemi energiája lekötve. Természetesen nem tudta megtisztítani magát. Mivel Chi Muyao őszinte embernek tűnt, Xi Huai úgy döntött, hagyja, hogy segítsen.

Chi Muyao tudta, mit akar Xi Huai, de nem tudott segíteni, hiába akart.

– Nem tudom. Nincs vízi spirituális gyökerem.

– Nincs vized vagy tűzed? Nem csoda, hogy ilyen a művelésed.

– Neked van? Ki tudom szedni belőled.³ – ajánlotta fel Chi Muyao.

Xi Huai azt válaszolta:

– Tiszta tűz spirituális gyökerem van.

Újabb pillanatnyi csend következett kettejük között.

Korábban jól volt, de most, hogy Xi Huai említette, Chi Muyao is viszketett. Ő sem fürdött egy ideje.

Miközben tétovázott, Xi Huai ismét megszólalt:

– Semmi baj. Megtanítok neked egy technikát a Qing Ze szektából.

Titokban tanulni egy másik szekta technikáját…

Ha a Qing Ze szekta megtudná ezt, biztosan levadásznák.

Kétségbeesetten megrázta a fejét.

– Nem merném.

– Mitől félsz, ha én tanítalak?

…Chi Muyao egy pillanatnyi habozás után beleegyezett. Szellemi energiáját a teste köré irányította Xi Huai utasításai szerint.

Chi Muyao eredetileg a modern idők embere volt, de vagy nyolcvan év telt el azóta, hogy ide került. Már régóta megértette a művelés világát, és megtanulta az alapokat. Természetesen ezt a tudást alkalmazhatta a Xi Huai által elmondott mantrára is.

Xi Huai eredetileg úgy gondolta, hogy Chi Muyaot nehéz lesz tanítani, de meglepte, hogy Chi Muyao milyen gyorsan felfogja a dolgokat.

Mivel természeténél fogva türelmetlen volt, Xi Huai csak egyszer mondta el a mantrát. De Chi Muyao mindent megjegyezett.

Ebből láthatta, hogy Chi Muyao rossz tehetsége nem annak köszönhető, hogy buta volt. Ellenkezőleg, elég okos volt. A képességei tartották vissza.

Sajnos, a potenciál volt az, ami gyakran meghatározta az ember életének alakulását.

Miután egy ideig egyedül gyakorolt, Chi Muyao felállt, és megtette a szükséges kézjeleket. Valójában sikerült megidéznie egy vízfolyást, amelyet saját magán használt. Még ahhoz is volt elég kontrollja, hogy megakadályozza, hogy vízcseppek gyűljenek össze a bőrén és a ruháján.

Kényelmetlensége jelentős mértékben csökkent.

Chi Muyao gyorsan megtapogatta Xi Huai oldalát. A feje mellett állva az egyszerű mosási technikát használta Xi Huai tisztítására.

Ám félúton Chi Muyao hirtelen eszébe jutott, hogy el kell kerülnie Xi Huai sebét. Ez a pillanatnyi figyelmetlenség arra késztette, hogy elveszítse uralmát az úszó víz felett. Azonnal összegyűlt és leesett, véletlenül Xi Huai arcán landolt.

Xi Huai úgy érezte, mintha valaki hirtelen egy tál hideg vizet fröcskölt volna az arcára. Arca és haja azonnal átázott. A víz olyan erővel érte, hogy szúrt a bőre.

Chi Muyao mereven megijedt ettől a jelenettől. Kétségbeesetten próbálta visszaszerezni az uralmat a víz felett, de a pánik miatt a szükségesnél sokkal tovább tartott.

Xi Huai halkan megkérdezte tőle:

– Szándékos volt?

– N-nem! – mondta halálra rémülten – Csak el akartam kerülni a sebet.

– Eleve nem vagy ügyes, miért hagyod hogy eltereljék a figyelmedet?

– Sajnálom…

Már nem tudta irányítani a vizet, így Chi Muyao csak az ujjaival tudta megtörölni Xi Huai arcát.

Xi Huai néhány törlés után csalódottan szólalt meg.

– Menj a francba!

Chi Muyao őszintén hitte, hogy most nem lenne más, mint hamu, ha Xi Huai nem lenne így lekötözve. Ha valaki megtehette volna, az ez a fickó volt.

Mindenesetre gyorsan eltakarodott, ahogy mondták neki. Még megkönnyebbülést is érzett – mintha jó lenne nem beszélni Xi Huaival.

Xi Huai spirituális energiája le volt zárva, így nem tudott mit tenni, ha a feje elázott. Szerencsére különleges testalkata volt, ami miatt a testhőmérséklete magasabb volt a normálisnál. A rajta lévő víz ezért gyorsan elpárolgott.

Így hát csak lefeküdt a kőágyon és várta, hogy a víz magától megszáradjon.

Legalább az Egyszerű mosási technika már félig megtisztította. Nem érezte magát olyan kényelmetlenül, mint korábban.

Chi Muyao ezután néhány óráig egy szót sem szolt, majd úgy tűnt, elaludt a kőfal mellett. Amikor felébredt, összekuporodott a sarkában, és egyedül gyakorolta az egyszerű mosási technikát.

Aztán nagyon belejött, és apránként alkalmazta a technikát a barlang tisztítására is.

Chi Muyao megragadta az alkalmat, hogy megismerkedjen a barlang elrendezésével. A talaj meglehetősen sík volt, középen a kőágy. Úgy tűnt, hogy ez eredetileg egy olyan hely volt, ahol embereket börtönöztek be, mind a négy irányban korlátozó technikákkal. Az említett korlátozó technikák okozták az abszurd sötét belső teret is.

Talán azért, mert biztos volt benne, hogy Chi Muyao már tisztességesen ért az egyszerű mosási technikához, vagy mert neveltetése miatt nem tudta elviselni, hogy ilyen ápolatlan legyen, Xi Huai ismét Chi Muyao segítségét kérte.

Kicsit zavarba jött, amikor megkérdezte:

– Tudnál… ssegíteni nekem megint megmosakodni?

Határozottan ez volt a legudvariasabb mondat Xi Huai életében. Úgy beszélt, mint aki borsót hámoz, méghozzá kelletlenül. A borsó tétován kihullott egyenként a hüvelyéből. Egyetlen mondat kimondása valahogy fél napig tartott.

Xi Huai nem szokott ilyen hangnemben beszélni másokkal.

Chi Muyao pedig túlságosan is jól tudta az indulatait. Nem akarta provokálni ezt a srácot, ezért engedelmeskedett.

Ezt követően kapcsolatuk fokozatosan enyhült. Legalábbis mindketten lentebb engedték a védelmüket, hogy a dolgok ne legyenek olyan kínosak, mint korábban.

Chi Muyao kissé unta az üldögélést. Kivett a láncából egy csészeszerű bambuszcsövet.

Ez a bambusz tubus Barackeszencia sört, a He Huan szekta jellegzetes italát tartalmazta. Minden tanítványnak volt egy ilyen csöve, amelyen keresztül kimeríthetetlen mennyiségű Barackeszencia sörhöz jutott.

Xi Huai valószínűleg hallott valamit, és megkérdezte:

– Mit iszol?

Ez azt jelentette, hogy én is inni szeretnék.

Chi Muyao megforgatta a bambuszcsövet, hogy a benne lévő folyadék kicsordult.

– Ez a He Huan szekta Barackeszencia söre. Kérsz ​​belőle?

– Ez alkohol?

– Inkább tiszta harmat egy pici alkohollal. Nem leszel részeg, és nagyon finom.

– Rendben.

– De nincs nálam másik pohár. Nyisd ki a szád, és beleöntöm, oké?

– Rendben.

Chi Muyao a sötétségen át Xi Huai fejéhez ért. Miután nagyjából meghatározta Xi Huai szájának helyzetét, azt mondta:

– Most öntöm. Nyisd ki a szád!

Kis várakozás után Chi Muyao töltött egy kis Barackeszencia sört Xi Huainak, és utána még a száját is megtörölte.

Ez volt az első alkalom, hogy Chi Muyao közvetlenül megérintette Xi Huait. Hüvelykujjával végigsimított az ajkán és az arcán, mielőtt gyorsan visszavonult.

– Kérsz ​​még?

Xi Huai nem válaszolt. Elaludt.

Mondhatni úgy is…részeg volt.

Az elmúlt nyolcvan évben Chi Muyao úgy itta a Barackeszencia sört, mintha víz lenne. A nővérei és húgai ugyanezt tették felnőtt korukban. Ez volt az első alkalom, amikor rájött, hogy valaki berúghat ettől a cucctól.

Nem Xi Huainak kellene lennie az első számú démon őrültnek, aki elpusztítja az eget és a Földet?

Hogy lehet, hogy ilyen könnyű leitatni?

Chi Muyao lenézett, de nem látta Xi Huai arcát. Csak a másik egyenletes lélegzetét hallotta.

Egy idő után már nem tudta visszatartani a kuncogását.

Írói megjegyzés:

Név?

Chi Muyao

Kor?

Ööö…nyolc, nyolcvanhét. Ha a reinkarnáció előtti tizenhat évet is számoljuk… azt hiszem, százhárom éves férfi vagyok.

Foglalkozása?

A He Huan szekta egyetlen férfi tanítványa.

Hobbi?

Horgászni szeretek a legjobban!!!

Van egy halas tavad?

Nem nem nem. Nem valódi horgászatra gondolok. Csak szeretek ott ülni kábultan egész nap horgászbottal és némi csalival. Ó, hoznom kell egy vödröt is. Amiben van egy kis víz…

***

Név?

Xi Huai.

Kor?

Tizennyolc.

Foglalkozása?

Chi Muyao kultiválókemencéje.

Hobbi?

Duális kultiváció Chi Muyaoval.

¹ Kis kilences 😀

² 桃花运 – Romantikus szerencse.

³ A víz elemű spirituális gyökérre gondol.

Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet