Chi Muyaot remegve ölelték át.

Jelenleg olyan volt a jelenet, mintha egy kisnyulat, egy tigris tartana. A kisnyúl ideges volt és pánikba esett, a szívét azzal fenyegette a mellkasa, hogy kidobja magából, és megmutatja a tigrisnek, mennyire ideges.

Teste merev volt, karja félig felemelkedett, ujjai enyhén remegve lebegtek a levegőben.

Xi Huai minden lélegzetvételét a nyakába lehelte, meleg és lágy érzéssel.

Xi Huai lélegzete beborította. Jelenleg az egész személye Xi Huai ellenőrzése alatt ált.

A föld még mindig remegett, de nem olyan hevesen, mint korábban. Időnként finom kövek hullottak a formáció oldalához, mielőtt bentebb gurultak volna.

Mivel egy barlangban voltak, valóban hallhatták a földben kialakuló repedések és törések hangját, mintha a föld üvöltene.

De egyikük sem mozdult. Csendben ölelkeztek, bármi is történt körülöttük.

Azt kell mondanunk, hogy Xi Huai ölelése nagyon meleg és kényelmes volt.

Xi Huainak széles válla, keskeny dereka és magas termete volt. Az ölelésével teljesen be tudta burkolni a karcsú Chi Muyaót.

Mintha nem kellett volna félnie még akkor sem, ha a barlang összeomlik, mert Xi Huai meg tudja védeni.

Annak ellenére, hogy Xi Huai egyértelműen veszélyes volt, Chi Muyao, furcsa módon, biztonságban érezte magát amikor ilyen közel volt hozzá.

Hosszú idő után Xi Huait a nevén szólította.

– Hm.

– Gyerünk… menjünk ki. Meg kell néznem más helyeket is.

– Nem válaszolsz nekem?

– Nem tudom, miről beszélsz.

Xi Huai kissé eltávolodott Chi Muyaótól. Elengedte, miután egy pillanatig csak bámult rá.

Chi Muyao gyorsan feltápászkodott a kőágyról. Miután megigazította a ruháját, még egy pillantást vetett a tojásokra és a formációra.

Xi Huai félreállt, és hosszú levegőt véve várt rá.

Szíve továbbra is szabálytalan ritmust vert. Eddig azt hitte, hogy nyugtalansága azért volt, mert nem találta A-Jiut.

Később kiderült, hogy megtalálta Ah Jiut, ami még rosszabbá tette a helyzetet, mert Ah Jiu nem volt hajlandó beismerni semmit.

Ettől még tétovább lett. Mindig úgy érezte, hogy A-Jiu közvetlenül előtte áll, de elérhetetlen, mint a hold.

A szíve elkalandozott. Úgy sodródott a bizonytalanságban, mint egy fűszál a szélben.

Egyértelműen ő volt az, de mégsem ő.

Miután elhagyta a barlangot, Chi Muyao több helyre is elment. Xi Huai végig követte őt. Amikor Chi Muyao megpróbálta elmozdítani a madárfészket egy szikla szélén, a lába megcsúszott, és majdnem elesett.

Xi Huai gyorsan Shukuangot használta Chi Muyao támogatására, a másik kezével pedig elkapta a madárfészket.

Xi Huai visszavonta Shukuangot, miután látta, hogy Chi Muyao visszanyerte egyensúlyát. Odaadta neki a madárfészket.

Chi Muyao felnézett Xi Huaira, és elfogadta a madárfészket.

– Köszönöm.

– Hm. – Xi Huai röviden válaszolt.

Chi Muyao észrevette, hogy Xi Huai ismét karnyújtásnyira tartja. Xi Huai valószínűleg megérezte elutasítását és úgy döntött, nem megy többé túl közel hozzá.

Ez…nagyon is jó volt.

Ha Xi Huai feladná, Chi Muyao megkönnyebbült volna.

A Yu Chong szekta még mindig elfoglalt volt, amikor visszatértek. A tanítványok visszahozták a szektához az otthon nélküli szellemvadállatokat. Néhányan megsérültek, mások megijedtek. Összességében a Yu Chong szekta tanítványai mind elfoglaltak voltak.

Hao Xia és Yi Lan annyira elfoglaltak voltak, hogy nem volt idejük odafigyelni rájuk.

Chi Muyao nem pihent, hanem csatlakozott a mozgalmas csapathoz.

Miután egy ideig nézte, Xi Huai intett Zong Sichennek és Song Weiyue-nek.

Ők ketten azt hitték, hogy Xi Huai nem akar itt állni és nézni, ahogy mindenki a szellemvadállatokkal foglalkozik, hanem vissza akart menni Sheng Ling szigetére. Nagyon meglepődtek, amikor Xi Huai elővett egy nagy repülő műtárgyat és azt mondta:

– Visszamegyünk a Qing Ze Szektához.

Zong Sichen kissé meglepődött.

– Csak így?

Song Weiyue is megkérdezte:

– Nem mondasz neki semmit?

– Nem kell. Úgysem fogok hiányozni neki.

Ezzel előre állt és elment.

A duó nem mert túl sok kérdést feltenni. Már Xi Huai hangszínéből is lehetett látni, hogy a Chi Muyao-val folytatott beszélgetés nem ment jól. Ha túl sok kérdést tettek volna fel csak verést kaptak volna.

Chi Muyao véletlenül felnézett az égre, miközben segített kezelni a szellemi állatokat. Látta azt a sárkányrepülő műtárgyat amint fokozatosan kisebb lesz, mígnem eltűnt az éjszakai égbolton, csak a végtelen csillagtengert hagyva maga után.

Egy pillanatra és csak egy pillanatra hiányérzete támadt. Aztán tovább dolgozott a szellemi állatokkal.

—–

Chi Muyao a szobájában ült, és egy könyvet olvasott a formációkról, amikor egy barackvirág sodródott felé. A virág kecsesen lehullott, és könnyedén az asztalára került.

Úgy tette le a könyvet, mintha visszavonulna éjszakára. Mégis miután eloltotta a lámpást egy legyintéssel, csendesen elhagyta a szobáját.

Cselekedetei elejétől a végéig hangtalanok voltak. Nehéz volt megmondani, hogy egyáltalán valaki elhagyta-e a szobát.

Miután elhagyta a Yu Chong szekta környékét, az erdőbe sietett.

Egy személy leugrott le egy fáról, miután megerősítette, hogy ő a látogató. Ez a nő kecsesen és hangtalanul landolt a földön. Hosszú haja a vállára omlott, és hamarosan össze- vissza sodorta a szél.

Sötétszürke ruhát viselt, amellyel könnyen elrejthette alakját, derekán egy ébenfa hosszú karddal és brokát övvel.

Öltözetében nem volt semmi különös, de ha ilyen visszafogottan öltözködik, az akarva-akaratlanul is felkelti a figyelmet.

Chi Muyao meglepetten kiáltott fel, amint meglátta a nőt.

– Shijie!

Xu Ranzhu halkan felnevetett, miután meglátta.

– Egy ideje nem láttalak, és máris te lettél a három birodalom szépsége.

– Kérlek, ne viccelj velem.

– Megtalált téged a Qing Ze szekta kis szektamestere? – Xu Ranzhu odajött hozzá, és ezt úgy kérdezte tőle, mint akit nagyon érdekelt a dolog.

Akkoriban ő volt az, akit Zong Sichennél kikérdeztek. Azt is ő mondta, hogy Chi Muyao-nak rókaszeme van és szeretett jó mély kivágással járkálni.

Chi Muyao így válaszolt:

– Azt hiszem, már rájött, de eléggé megnehezítettem a dolgát. És nem is ismertem be semmit.

Xu Ranzhu hangosan felnevetett ennek hallatán.

– Ki gondolta volna, hogy a Qing Ze szekta fiatal szektamestere tényleg ilyen romantikus alkat? Az ésszerűtlen típust mindig nehezebb kezelni. Az a Zong Sichen már elég ahhoz, hogy fájjon a fejem, de ő még őrültebb.

Chi Muyao ledöbbent.

– Te és Zong Sichen… csináltátok korábban?

– Hm.

– Hogy teheted ezt egy ilyen fiatallal?

– Csak a fiatalok lehetnek hevesek.

– … -Chi Muyao elfordította a fejét. “Nem hallottam semmit, nem hallottam semmit.”

Xu Ranzhu abbahagyta az ugratását, és elmondta miért jött:

– Nem kérdeztél a Huanwu Jádéról régebben? Híreket kaptam, hogy ugyanott van, ahol a Halhatatlan fű magjai.

Azonnal kellemesen meglepődött.

– Megtaláltad? Elég négyezer szellemkő a vásárláshoz?

A több mint négyezer szellemkő Xi Huaiból származott. Chi Muyao eredetileg vissza akarta adni őket, de inkább felhagyott a próbálkozással Xi Huai rossz kedélye miatt. Ha visszaadja valószínűleg arra használná őket, hogy köveket ugrrason vele a víz felett, ahogyan fenyegetőzött.

Szóval Chi Muyao végül megtartotta őket.

A Huanwu Jádét akart, ami kincs volt a He Huan szekta tanítványai szemében, és sokan mások is áhítoztak rá.

Ennek a jádénak egy darabja könnyen álcázhat bárki előtt, akinek műveltsége nem magasabb, mint a Születendő lélek szint. A He Huan Szekta tanítványok számára pedig, akik már amugy is jártasak voltak az illúziókban, ezzel még jobban elbújhattak bárki elől.

Chi Muyao először nem akarta, pedig megszökhetett volna vele Xi Huai elől, de mostanra nagyon is akarta.

Ha nála lett volna egy darab jáde, meg tudná változtatni a Színtelen Felhő szarvas megjelenését. Olyan lett volna, mint egy közönséges szarvas. Így az őzikének nem kellene állandóan a barlangban maradnia.

Amíg egy Születendő Lélek színtű művelő nem jön a Yu Chong szektába, senki sem ismerné fel.

Ezenkívül, miután megváltoztatta a kinézetét a He Huan szekta illúzióvarázslataival kombinálva, még a mennyei vadállatok sem lennének képesek felismerni a Színtelen Felhő Szarvast. Végül is a vadállatok intelligenciája alacsonyabb volt mint az embereké.

Így a kis szarvas biztonságban lenne.

Mióta megkapta a nagy szarvas képességét és nem is kellett a formációban maradnia, Chi Muyao nem hagyhatta szenvedni a kis szarvast.

A Halhatatlan fű magot is a kisszarvasnak szánta. Még mindig nőtt, így jókat kell ennie.

A vásárláshoz képest titkosabb volt a termesztés.

Nem számított, ha valaki látta, hogy Halhatatlan füvet ültetnek. Hiszen kevesen jöttek el a szektájukba és azok, akik igen, nem voltak pletykásak. A Yu Chong szekta a közelmúltban a Aranyszemű Mennyei Farkas jóvoltából is nagyon jól járt, úgyhogy megengedhettek egy kicsit többet maguknak.

A legvalószínűbb pedig az volt, hogy fel sem ismerik a Halhatatlan füvet.

Csakhogy a Halhatatlan fű magvakat nehéz volt beszerezni. Már régóta kérdezősködött.

Xu Ranzhu kissé zavart lett.

– Van egy kontaktom, de még én sem tudom, mennyibe fog kerülni, mert egy árverésen fog megjelenni. Tudsz az Ezer Szekta Konferenciáról? Ott lesz az árverés.

Chi Muyao gondolkodóba esett ennek hallatán.

– Tudok.

A Ezer Szekta Konferencia volt a Démoni Frakció legnagyobb összejövetele.

Az Igazságos Frakciókat általában xy pavilonnak vagy xy frakciónak nevezték.

Ahogy a Démon Frakció nevezte magát: xy szekta.¹

Érdemes volt megemlíteni, hogy a Démoni szekták szórakozóhelyei, virágos utcái, sikátorait mind „xy pavilonoknak” nevezik, pusztán a gúny kedvéért. Vegyük például a Zheng Yu Pavilont.

Ahogy a név is sugallja, az Ezer Szekta Konferencia több ezer szekta összejövetele volt.

Ellentétben az Igazságos Frakcióval, amely a Nuan Yan Pavilont tekintette vezetőjének és minden összejövetel házigazdájának, a Démoni szekták sokkal szétszórtabbak voltak, sokkal több szektával. A kisebb szekták függetlennek számítottak már csak néhány tucat emberrel is. Szerettek szabadon és korlátlanul élni, saját területeik felett korlátlanul uralkodni.

Az Ezer Szekta Konferencia a démoni szekták ritka, nagyszabású összejövetele volt. A hatalmas utcai felvonulásokat tartottak és sokan éltek a lehetőséggel, eljöttek kincseket árulni. Harcban is próbára teheted képességeidet az Ezer Szekta Konferencián, potenciálisan nem kevés szellemkövet keresve.

Néha, amikor valamit meg kellett beszélni, amit a Démoni Frakció kihasználta ezt a lehetőséget. De még a legjobb esetben is többnyire úgy végződtek a megbeszélések, hogy mindenki boldogtalanul távozott.

A legrosszabb esetben a konferencia egy nagy harcba torkollt.

A helyzet csak jobb lett, miután Xi Huai démonúr lett. A Démoni Frakció egyelőre még szétszórt kis krumplik csoportja.

Xu Ranzhu komor arckifejezéssel kérdezte:

– Jösz? Ha nem, megpróbálhatom megszerezni neked.

Chi Muyao habozott egy ideig.

– Megyek. Könnyű hamis Halhatatlan Fű magokat készíteni, és a Démoni Frakció emberei mind sunyik. Nagy az esély a hamisítványokra, amelyeket nehéz lesz felismerned.

– Nem félsz attól a kis szektamestertől?

– Nemrég zárt ajtós meditációba kezdett, hogy kialakítsa a magját, így valószínűleg nem lesz jelen. Emellett hordom az őszibarack virágos maszkot, hogy mások ne ismerjenek fel.

– Rendben. Akkor intézkedem. Értesítenéd a Nuan Yan Pavilont? Kérdezd meg, hogy Lou Qiongzhiat akar-e jönni. Az a lány szeret részt venni a mulatságban. A Nuan Yan pavilont mostanában erősen őrzik és egyáltalán nem tudok bejutni.

– Hm. Kitalálok valamit.

Xu Ranzhu átadott Chi Muyaonak egy köteg hangátviteli talizmánt.

– Lépj kapcsolatba velem, ha bármi történik.

– Rendben. Köszönöm, Shijie.

—–

Chi Muyao összepakolta a holmiját, és azt mondta a Yu Chong szektának, hogy szeretne egy barlangot bérelni, hogy elvonulhasson egy időre.

Pu He spirituális energiája nem volt elég sűrű, ezért minden tanítványnak, aki művelni akart, el kellett mennie és bérelnie kellett egy barlanglakást.

Yi Lan nem sokat gondolkodott ezen, mivel tudta, hogy Chi Muyao nemrég megszerezte a mennyei fenevad ördögmagját. Feltételezte, hogy Chi Muyao először stabilizálni akarja a művelését.

Miután elhagyta a Yu Chong Iskolát, Chi Muyao Fang Citybe ment, hogy találkozzon Xu Ranzhuval, akit álruhában talált egy teaházban. A teaház virágzott. A kis szekták sok művelője összegyűlt, hogy leüljenek és ékesszólóan beszélgessenek.

Ők ketten időnként beszélgettek, és körülbelül fél óra várakozás után Lou Qiongzhi fel-alá ugrálva, rendkívül izgatottan megérkezett.

Lou Qiongzhi is egyszerű és elegáns ruhákba öltözött, a haja teljesen fel volt kötve, és visszafogottan öltözött, de nem tudta visszafogni okos és különc megjelenését.

Három csésze teát ivott meg, miután bejött, majd panaszkodmi kezdett:

– Nem maradhatok tovább a szektában, ezért gyorsan megszöktem. Szerencsére Shizu elintézett nekem egy megbízást.

Mivel kényelmetlen volt itt kint a Nuan Yan pavilonról beszélni, csak „a szekta-ként” emlegette.

Ők hárman nem tébláboltak tovább a teaházban, hanem mentek tovább. Chi Muyao Lou Qiongzhira nézett egy halvány mosollyal, és megkérdezte:

– Szóval a Nuan Yan Pavilon még mindig káosz?

– A káosz túl egyszerű szó ahhoz, hogy leírjam. Mindenki harcol egymással, mindenféle módszerrel. Még azok is, akik szándékosan összeesküdtek, hogy a jelölteket erkölcsi hibákra késztessék. Ekkor a meggyanúsított emberek bizonyítékokat hoznak elő, hogy felmenthessék magukat, és valahogy sikerüljön megfordítani a vádakat az ellenzőik ellen. Aztán később kiderül, hogy a meggyanúsított emberek szándékosan felfedték gyenge pontjaikat, hogy csapdájukba csalják a gyanúsítókat.

– Mivel mindenki néhány száz éves, mindannyian nagyon okosak és megértik egymást. A szektamester ügye összefügg több nagyobb klán érdekeivel, ezért van értelme harcolniuk.

– Még egy Mennyei Tiszteletreméltó és egy Halhatatlan Tisztelendő mester-tanítvány románcát is leleplezték. – Sóhajtott – Olyan irigy vagyok. Nincs szükségem egy Születendő lélek szintre vagy Aranymag szintre, hogy kommunikáljon velem az érzéseimről. Az már jó ha egy estére megszerzem.

Chi Muyao tehetetlenül sóhajtott. Xu Ranzhu hangosan felnevetett, és megkérdezte:

– Hány éve vagy a Nuan Yan pavilonba? Kivirágoztál már?²

Lou Qiongzhi hirtelen suttogva válaszolt:

– A félénk shidi olyan édes. Annyira zavarban volt egész idő alatt, hogy le kellett vennem a ruháit. De nem dolgozott keményen, és most már nem annyira magas szintű. Rosszabb lett mint én, nincs értelme többet lefeküdni vele, ugyhogy nem keresem többé.

Xu Ranzhu kíváncsi volt. – És továbblépett?

– Úgy tűnik, nem. Sírva keresett. Jaj, annyira idegesítő. Ha van ideje sírni, akár művelhetné is magát. Szakítanunk kellene, és külön utakon járni.

Miután elértek egy elhagyatott területet, a legmagasabb műveltséggel rendelkező személy, Xu Ranzhu isteni érzékével átvizsgálta a területet, mielőtt azt mondta:

– Sprint.

Ezzel mindhárman egyszerre tűntek el a szem elől.

Ha valaki keresné, akkor megtalálná őket több száz méterrel odébb.

Mindhárman azonnal átöltöztek a He Huan Szekta egyenruhájába. A nagyobb szekták egyenruháit szellemi energiával lehetett felvenni és egy pillanat alatt átöltözni.

Mindegyikük rózsaszín és fehér ruhában volt, barackvirággal hímezve, fehér pillangóláncokkal a nyakuktól lefelé és barackvirág maszkkal az arcukon.

Sprintelés közben barackvirágok és a fehér fény fantomképei maradtak hátra. A nagy rózsaszín ujjak kinyíltak, mint a repülő pillangók, mielőtt csendesen eltűntek.

Jönnek és mennek, mint a köd.

Összesen tizenkét He Huan Szekta tanítvány jött el, hogy részt vegyen ezen az Ezer Szekta Konferencián.

A He Huan szekta tanítványai általában szétszóródtak a szélben. Még a szektamesterük is elfoglalt volt a Nuan Yan Pavilonban egy mennyei tiszteletreméltó feleségeként. Tizenkettőt egy helyre összegyűjteni már nem volt egyszerű feladat.

Összeálltak, és a közelmúltbeli hódításaikról beszélgettek. Chi Muyao arca bíborvörösre váltott, ahogy hallotta. Erősen összeszorította a száját, és szobornak adta ki magát.

Lou Qiongzhi hozott két párolt zsemlét. Chi Muyao tudat alatt elvette őket, de azt mondta:

– Nem vagyok éhes.

– Ki mondta, hogy meg kell enned? – mondta Lou Qiongzhi, és széthúzta Chi Muyao ingének hajtókáit. Annyira megijedt, hogy gyorsan a melléhez emelte a kezét, meghátrált, és rémülten nézett rá.

Lou Qiongzhi felemelte az állát, és intett. – Tedd ezeket a mellkasodra, hogy lánynak tűnhess.

Felemelte az állát, hogy megmutassa neki:

– Ádámcsutkám is van.

– De azt a maszk elfedi. Senki sem fogja látni egy felületes pillantásból. Gyorsan, mielőtt az emberek rájönnek, hogy van egy férfi He Huan szekta tanítvány. Szektánk hírneve forog kockán.

– Van egyáltalán hírneve a He Huan szektának?

Chi Muyao nagyon nem akarta, de amikor visszakozott, a két lány odarohant, hogy lehúzza az ingét. A végén, mégis megtette csak azért, hogy abbahagyják a nyaggatását.

A shijie és a shimei körülvették egy pillanatra. Mosolyogva beszélgettek:

– Nézd, milyen vékony a kis Shige dereka.

– Ha így nézzük, A-Jiu alakja valójában jobb, mint a miénk.

– Nem csoda, hogy kísérti a fiatal Qing Ze szektamester álmait. Ha én lennék, én is szeretném őt zaklatni egy pár napra.

– A kis Shige valóban könyörtelen. Nem találsz még egy ilyen könyörtelen embert.

Chi Muyao teljesen kipirult arccal vágott vissza:

– Már semmi közöm hozzá!

Lou Qiongzhi hirtelen felvetette:

– Shijie, az a Zong Sichen nem rossz, ah. Ugye nem…

Xu Ranzhu megrázta a fejét.

– Már megalakítottam a magomat, de ő még az alapítványépítés csúcsán van.

Chi Muyao nem tehetett róla, hogy megkérdezte:

– Akkor mi lenne, ha a műveltsége meghaladná a tiedet?

Miután végiggondolta, Xu Ranzhu azt válaszolta:

– Akkor meggondolnám.

A He Huan szekta kemencéi csak náluk magasabb műveltség művelők lehetnek, ezért mindenféle trükköt kitaláltak, hogy meggyőzzék a másik felet a kettős művelésről.

Csoportjuk megérkezett ahhoz az utcához, ahol az Ezer Szekta Konferenciát tartották. Az egész utca rendkívül díszes volt, lámpásokkal és piros szalagokkal borították be. El lehet képzelni, hogy az éjszakai látvány a lámpásokkal megvilágítva milyen pompás lett.

Az utca két oldalán lévő üzletek nagyon különböztek halandó társaiktól. Az alakjuk eltúlzott és uralkodó volt. Például egy épületbe előttünk több száz vad, élethű vadállat lett mesterien befaragva a falba.

Chi Muyao nem tehetett róla, de körülnézett. Mindig úgy érezte, hogy a művelési világ bizonyos dolgai elegendőek ahhoz sokáig fenntartsák a figyelmét.

Amikor be akartak menni a nagyterembe, hallották, hogy valaki megemlíti a He Huan szektát.

– Ezek a táncosok tényleg nem sokat érnek. Olyan tompán dőlöngélnek ide-oda… A kinézetük a legjobb esetben is átlagos.

– Akkor menj és hívd meg a He Huan szekta tanítványait! Ők csak a legszebb lányokat választják ki tanítványnak, kiváló egyéniségekké és minden művészet mesterévé nevelve őket. Természetesen a táncot is beleértve. Talán még a tánc során le is veszik a ruhájukat…

– Ez szégyen! Már ezeknek a nőknek az említése is rosszullétet okoz. Ki tudja, ki volt az utolsó ember, aki lenyomta őket? A gondolat miatt képtelen vagyok bármit csinálni, akármilyen szépek is.

– Így van.

Xu Ranzhu közvetlenül bevezette a többi tanítványt, és kecsesen megérkezett a terembe. A megszólalók felé sétálva azt mondta:

– Eléggé túlgondoltátok a dolgokat. A mi szektánk nagyon különös figyelmet fordít a szelekcióra. A különféle szellemi gyökerekkel rendelkezők nem is szerepelnek a listán, mert a velük való művelés csak nyűg. Nincs szükség arra, hogy ilyen rosszul bánjunk magunkkal.

A He Huan szekta egy tucat rózsaszínbe öltözött tanítványa felsorakozott, hogy beléphessen. Mindegyik gyönyörű tündérnek tűnt kiváló testtartással és karcsú megjelenéssel. Még a barackvirág arcmaszkokat viselve is tetszetős volt az egybegyűlt tizenkét szépség látványa.

Az egész művelő világ azt hitte, hogy a szépségek csak a híres családokból származnak ahol minden virág kecses és szelíd.

De senki sem tagadhatja, hogy a He Huan szekta tanítványainak megvan a maguk varázsa. Mindannyian lendületes szépségek voltak belül tűzzel.

A nevetségessé tett személy annyira dühös volt, hogy felállt:

– Ez a csapat szajha nem is olyan tiszta, mint ezek a táncosok mégis felsőbbrendűnek gondolják magukat?

Xu Ranzhu visszavágott:

– Mi? Ilyen dühös vagy, mert azt gondoljuk, hogy nem vagy méltó arra, hogy kemence légy?

Valaki más így válaszolt:

– Nem okozott elég gondot a He Huan szekta? Gondolj csak a sok problémás ügyre amit ti okoztatok.

– Ne aggódj. – Xu Ranzhu házracsapta a ruhaujjait, és kecsesen leült.

– Ti tudjátok a legjobban, hogy milyen minőségűek a művelőpartnereink. Nem pazaroljuk magunkat rátok, így nem kell túlgondolni a dolgokat. Ha bárkit érdekel még, miért nem élvezitek tovább az előadást?

Chi Muyao követte, és helyet foglalt. Azokra az emberekre nézve, akik vagy füstölögtek, vagy örültek mások nyomorúságának, nem tudta nem azt gondolni, hogy a neves Igazságos Szekták összejövetelei jobbak Habár a titkos harcok hevesek voltak, legalább a felszínen nem lenne minden ilyen hangos.

Ami ennél is jobb volt – a titkos harcok sem hatnának rá, aki a Yu Chong szektához tartozott.

Gyakori volt, hogy az emberek vitatkoztak, amint bejöttek a Démoni Frakció összejöveteleire. Senki sem lepődött meg ezen.

Amíg Xu Ranzhu azzal volt elfoglalva, hogy mindenkit kiosszon, Lou Qiongzhinak eszébe jutott egy tányér napraforgót kérni.

– Kis Shi…jie, itt van néhány édes napraforgómag.

Engedelmesen elfogta őket, és azt suttogta:

– Köszönöm.

Xu Ranzhu szünetet tartott a vitában, hogy megforduljon, és hitelen belenyomjon egy pirulát Chi Muyao szájába.

– Csak a biztonság kedvéért.

– Ó… – A hang, amin megszólalt, az előző hangja volt a He Huan szektában, ugyanaz, ami Xi Huainak nagyon ismerős lenne a barlangból.

Mások időnként veszekedtek Xu Ranzhuval, de Chi Muyao és Lou Qiongzhi csak ült mögötte, folyamatosan nyámmogva a magokon.

Egészen addig, amíg két ember egy másik szektából nem okozott nagy felfordulást, amely mindenki figyelmét felkeltette.

Xu Ranzhu abbahagyta a vitát, és hátradőlt, hogy megnézze a műsort.

Többen bevonultak a nagyterembe. A konferencia kezdetekor megnyílt a nagyterem mennyezete, felfedve az eget.

A késő kultivátorok egyszerűen belerepültek a kardjukon.

Az utolsónak érkezők voltak a legfontosabbak. Megjelenésük miatt még dob is szólt, ami a tisztelet jele a Qing Ze szekta iránt.

Lou Qiongzhi előrehajolt, és odasúgta Xu Ranzhunak:

– Gondolod, hogy Zong Sichen eljön hozzád?

– És mit csinálna, ha itt lenne? Sírna?

– Ő talán…

– Ne említsd őt, rendben? Nagy csalódás… – sóhajtott.

Chi Muyao hirtelen abbahagyta a napraforgómag rágcsálását. Mert látta, hogy az aki első karddal érkezik valójában Xi Huai.

Amikor Xi Huai távol volt az otthonától, legalább egy Mennyei Tiszteletreméltó kísérte aki hallgatott is a parancsaira. Ez volt a fiatal Qing Ze szektamester státusza.

Miután Xi Huai leszállt, talárjának szegélye finoman oldalt landolt. Magasan és magabiztosan haladt előre a középső ülés felé.

A másik Születendő lélek szintű művelő és a Mennyei Tisztelendők úgy ültek mellette, mintha a testőrei lennének.

Ekkoriban más művelők hangja is megszólalt:

– Ahogy az a fiatal Qing Ze szektamestertől elvárható volt, három nap után sikerült kialakítania magját. Még a középső Aranymag szakaszba is belépett igaz segítséggel. Mennyei Tisztelendők kísérik. Valószínűleg hamarosan a Aranymag szint csúcsára kerül.

– Lehetséges, hogy ő lesz a legfiatalabb művelő a művelési világban, aki elérte a Születendő lélek szintet?

– Valószínűleg. Elvégre kivételes tehetsége van, amelyet ezredévenként is ritkán látni.

Chi Muyao az ujjaival tartott egy napraforgómagot, amelyet még meg akart enni, ennek hallatán azonban az a földre esett.

Soha nem várta volna, hogy valaki három napon belül kialakítsa magját. Kezdetben úgy gondolta, hogy Xi Huainak legalább három-öt hónapot vesz igénybe a zárt ajtós meditáció a szintlépéshez.

Ez ez….

Ő is és a mellén a párolt zsemle is rendkívüli nyugtalanságba esett.

SZERKESZTŐSAROK

Awww. Xi Huai, szegény baba. Annyira elhagyatott, de szektamesterként nagyon lenyűgöző. Komolyan, Chi Muyao, menj és szerezd meg az embered, mielőtt valaki más elhappolja!

Magyar fordítói megjegyzés:

¹ Szóval az eredetiben is így van leírva viszont én a Yu Chong szektára is a szekta megnevezést használom inkább. Szerintem sokkal jobban illik hozzájuk mint az “iskola” vagy a “frakció” megnevezés. Am ez a rész kész káosz a megnevezések terén. Egyik mondatba követik a leírtakat, másikban teljesen ellenkezőleg.

² Nem tudom van-e ilyen szó, de ha nincs most már van. 😄 Itt szerintem a háton megjelenő virágokra utal. Lényegében azt kérdezi tőle h szerelmes lett-e már?

Előző fejezet  Tartalomjegyzék  Következő fejezet