Chi Muyao nehezen állt fel, és Yi Qianxi felé kúszott. Megragadta a csuklóját, és segített meggyógyulni a Színtelen Felhő Szarvas képességeit használva.
Yi Qianxi végre kicsit magához tért, és felemelte a fejét, hogy ránézzen.
– Nem… ha a nyilat nem húzzuk ki, a karod…
– Jól van… – válaszolta fájdalmasan Chi Muyo fehét ajkakkal.
– Xi-shixiong! – Han Qingyuan Xi Zihét tartotta és felkiáltott fájdalmában.
Chi Muyao csak ezután fordult meg, hogy Xi Zihére nézzen.
Számára Xi Zihen volt a férfi főszereplőt kisérő glória. Megsérülhet, de nem hal meg.
Bizony, egy nyíl volt a vállában. Nem volt a legjobb állapotban, de az élete nem volt veszélyben.
Chi Muyao megmenthetné.
A csoportjuk valóban egy elcseszett csapat volt. Minden erejükre szükség volt, hogy megsemmisítsék Su You egyik bábját, egy olyat, akinek nem volt szellemi energiája.
Ha teljes erejéből találkoznának Su You-val, valószínűleg mindannyian egy kézfelemelés után meghalnának.
Miután Mu Ren és a többiek magukhoz tértek, mindannyian összegyűltek pihenni és gyógyulni.
Néhányan kimerészkedtek a tisztásról, hogy gyógyszert szerezzenek. Ennek használata után megkönnyebbülten fellélegeztek.
Bár a gyógyszereket a spirituális energiától megfosztották, még mindig hetven százalékos hatást fejtettek ki.
Yu Yanshu Chi Muyaoval szemben ült. Eltépett egy ruhadarabot, hogy körbetekerje Chi Muyao felkarját, mielőtt megvizsgálta a sérülését. – Bírd ki egy kicsit! Egy pillanat alatt kihúzom.
Chi Muyao bólintott. Bár erősnek tűnt, a homlokán izzadság gyöngyözött.
Yu Yanshu levágta a nyíl egy részét, és megérintette az akupunktúrás pontjait. Megkérve valaki mást, hogy tartsa lenyomva Chi Muyaót, gyorsan egy mozdulattal kihúzta a nyilat.
Chi Muyao felkiáltott a fájdalomtól, mielőtt képességeivel gyorsan begyógyította volna a sebet.
Ennek ellenére még mindig úgy érezte, egy pillanatra elsötétül a szeme. A teste hanyatt esett, de szerencsére Yu Yanshu elkapta.
Xi Qianxi attól tartott, hogy mások felfedezik Chi Muyao gyógyító képességét, ezért megtisztította a sebét, mielőtt bekötözte volna.
– Jobb? – kérdezte privátban.
Ennek a kérdésnek volt egy mellékes jelentése is.
Chi Muyan bólintott.
– Hm, sokkal jobb.
Megértette Xi Qianxi kérdését, valamint ugy válaszolt, hogy a lány tudja a seb majdnem begyógyult. Csak egy kicsit szenvedett, amikor kihúzták a nyilat.
Yu Yanshu rájuk pillantott, mielőtt odalépett volna, hogy segítsen Xi Zihének.
Chi Muyao követte. Diszkréten megragadta Xi Zihe csuklóját, és mindent meggyógyított, kivéve a bőrmélységű sebet, ami akkor keletkezett, amikor Yu Yanshu kihúzta a nyilat.
Így Xi Zihe sérülései nem lennének túl súlyosak, és nem lenne nyilvánvaló, hogy meggyógyult.
Ezek után elengedte Xi Zihét, és leült oldalra a falhoz, mintha fáradt lenne.
Yi Qianxi odarohant, hogy ellenőrizze.
Yu Yanshu továbbra is Chi Muyaót nézte. Egy pillanatig habozott, szeretett volna odamenni és feltenni néhány kérdést, de Mu Ren sok gyógyszert hozott Chi Muyao-nak.
Yu Yanshu nem zavarta őket. Szeretett volna leülni és meditálni, de azon kapta magát, hogy lelki energia nélkül elfáradt. A teste is hevesen fájt.
Csak lefeküdt a sarokban és nyugodtan pihent, miközben sebeit takargatja.
Voltak tanítványok, akik a bajtársaikról kérdezgettek, de Yu Yanshu túl fáradt volt ahhoz, hogy kezelje őket.
Nagyon fáradt volt és fájdalmai voltak.
Határához közeledett.
Miután ki tudja, mennyi ideig szunyókált, úgy találta, hogy a sebei sokkal jobban vannak. Kinyitotta a szemét, és Chi Muyao gyorsan elengedte a csuklóját.
Pont mint régen.
Chi Muyaóra nézett, aki rámosolygott, és megkérdezte:
– Jobban érzed magad?
– Hm, sokkal jobb. – Ülő helyzetbe tolta magát, és körülnézett. Mindenki elfoglaltnak tűnt.
Chi Muyao elmagyarázta:
– Itt mindenki éhes lesz. Egy megbeszélés után úgy döntöttünk, hogy körülnézünk, és megnézzük, vadászhatunk-e valami ételt. Először pihenj, én Shijie-vel megyek.
– Én is megyek…
– Megsérültél…
– Meg tudom csinálni. – Yu Yanshu gyorsan felállt, majd Chi Muyaoval és a többiekkel ment.
Yi Qianzi átvette a vezetést. Leguggolt a tiszta föld határán, és hunyorogva nézett az erdőre, hogy prédát keressen.
Yu Yanshu nem tehetett róla, hogy megkérdezte:
– Lát így valamit?
– Hm, Shjie nagyon ügyes.
Chi Muyao körülbelül száz méterre ment Yi Qianzitól, és ő is leguggolt, és vele figyelt.
Miután egy ideig nézte, Yu Yanshu leguggolt Chi Muyao mellé.
Chi Muyao először nem is vette észre, amíg meg nem hallotta, hogy Yu Yanshu gyengéden azt mondja:
– Köszönöm.
– Hm? – Úgy gondolta, hogy Yu Yanshu azt köszönte meg neki, hogy korábban megmentette az embereket, ezért így válaszolt:
– Semmiség. Már korábban észre vettem az emberekte a tetőn.
Yu Yanshu ismét azt mondta:
– A mostani és a legutóbbit is köszönöm, azt hogy meggyógyítottad a sebeimet.
– Hm? – Chi Muyao megdöbbent.
– A múltkor is…te voltál, igaz? Úgy tűnt, rózsaszín őszibarack virágokat láttam ott, ahol voltam.
– … – Chi Muyao arckifejezése azonnal összeomlott.
– Akkor azt hittem, hogy meg fogok halni, de a sérüléseim hirtelen sokat javultak. Halk hangokat hallottam, és tudtam, hogy te vagy. Ezúttal egész éjszaka gyötörtek a sebeim, de amikor megjöttél, jobban lettek.
– Talán csak gyorsan gyógyulsz?
– Nem mondom el senkinek.
Yu Yanshu kinézett az erdőbe, nem pedig rá. Szavai nyugodtak és ingadozásmentesek voltak. A hullámok mégis hatottak Chi Muyao szívére.
Yu Yanshu nemcsak gyógyító képességét fedezte fel, hanem azt is, hogy ő a He Huan szekta tanítványa. Ez tényleg két találatos KO volt.
Chi Muyao olyan sokáig bámulta Yu Yanshut, hogy a másik fél gyengéd mosollyal nézett rá.
Szemei enyhén be voltak görbülve, és a szája sarkai mintha kissé összeakadtak volna.
Üdítő mosoly volt, megnyugtató, mint egy tavaszi szellő vagy egy meleg napsugár.
Yu Yanshu elmosolyodott, és azt mondta:
– Sokkal tartozom neked az életem megmentéséért. Ha képes leszek rá, többet fogok visszafizetni neked ebben az életben. Csak remélem, hogy jobb helyzetben leszel, mint most.
Yu Yanshu figyelmes volt, de tudta, hogyan kell titkot tartani.
Természetesen Chi Muyao hitt Yu Yanshu karakterében. Ő volt a finom jáde, a tisztességes főnix, a legtisztább ember ezen a világon.
A titkainak ismerte azonban még mindig pánikba ejtette, nem számít, kiről van szó.
Azt sem értette, hogy Yu Yanshu miért mondta ki hangosan. Nem kellene az ilyesmit a szívében tartania jelleme szerint?
Chỉ Muyao és Yu Yanshu zavarba ejtő csendbe merült.
Chi Muyao sokáig nem szólalt meg, de Yu Yanshu nem sietett. Csak nyugodtan nézett rá.
Ez az érzés nagyon furcsa volt. Chi Muyao érezte, hogy valami szétesik az elméjében.
Úgy tűnt, valami furcsát talált Yu Yanshuval kapcsolatban, de nem tudta meghatározni, hogy mi az.
Ekkor más helyen hirtelen zavarok támadtak.
Yi Qianxi volt az első, aki felugrott és odarohant.
Chi Muyao végre visszatért a valóságba, és követte Yi Qianxit. Tudta, hogy Yu Yanshu is követi őt.
Csak amikor elérték a tömeget, akkor tudták meg, mi történik.
A káoszban az egyik ember a falon lévő árnyékokra mutatott, és azt mondta Yu Yanshunak:
– Yu-shixiong, az árnyékok itt nem követnek minket!
Odanéztek, és egy árnyékot láttak elsétálni a falon, de semmi mozgás nem volt a tömegben.
Chi Muyao körülnézett. Nem voltak felhők vagy tárgyak, amelyek ekkora árnyékot vethettek volna. Lefelé nézve egyikőjüknek sem volt árnyéka.
Az árnyék olyan hétköznapi dolog, hogy elfeledkezel róla. Chi Muyao csak most vette észre, hogy eltűnt. Ennek nem volt értelme.
Valaki azt mondta:
– Nézd ezt a két árnyékot, nem Yi Qianxi és Chi Muyao?!
Chỉ Muyao megerősítette, hogy az ő árnyékuk a hajuk és a ruhájuk formájából.
Ő és Yi Qianxi azonban mozdulatlanul álltak, miközben az árnyékok a falon más pozicióban voltak.
A helyzet nagyon hátborzongató volt.
Ekkor az árnyékok megmozdultak.
Egy ember felkiáltott:
– Chi Muyao úgy néz ki, mintha fojtogatná Yi Qianxit! Elment az esze, és meg akarta ölni a Shijie-jét? Nézd, nem hajol a másik árnyék Xi Zihe fölé? Úgy tűnik, szét akarja szakítani. Ez megjósolja a jövőnket?
Mindenki az árnyékokat nézte. Egy másik tanítvány felvetette a kérdést:
– Tükrözheti ez az árnyék a belső vágyakat? Chi Muyao mindig is meg akarta ölni a Shijie-t?
Az érintettek az árnyékokat nézték. Nem örültek ennek az elemzésnek.
Yi Qianxi megrúgta azt, aki ezt mondta.
– Fogd be a szád! Senki sem akar rád nézni, még ha fizetnél érte akkor sem.
Az illető még mindig nem volt meggyőzve.
– Csak racionális vagyok. Nem gyanítasz semmit, mint szenvedő fél?
– Mire gyanakodnék? A kis Shidi az, aki állandóan gondoskodik rólam. Ő is egy gyilkos formációba zárta magát, hogy megmentsen másokat! Nem lennék olyan buta, mint te, és gyanakodnék rá!
Chi Muyao intett a kezével, hogy jelezze Yi Qianxinak, hogy ne harcoljon.
Látta, hogy az árnyak elváltak a falon, mintha nem akartak volna megölni valakit egy pillanattal korábban. Visszatértek saját feladataikhoz.
Mintha semmi sem történt volna…
Chi Muyao megszólalt:
– Van valami furcsa ezen a helyen. Úgy tűnik, az árnyékunkat levágták. Van még valami amit észleltetek?
A tömeg egymásra nézett, és azt motyogták:
– A legfurcsább dolog valószínűleg az, hogy a spirituális energia eltűnik.
Mindenki folytatta a kutatást, de nem találtak semmi különöset.
Az erdőből származó miazma felerősödött, sokkal erősebb lett, mint amikor bejöttek. Valószínűleg lerövidült az ébren maradás és az éberség időtartama.
Egy Aranymag szintű művelő megpróbált elmenni, de nem jutott messzire, mielőtt vissza kellett fordulnia.
Ezek az eredmények mindenkit elkeserítettek, de nem tehettek semmit.
Amíg nem találták a kiutat, itt ragadtak.
Még ha ez a hely távol is volt, csak itt tudtak elbújni, hogy túléljék.
Yi Qiansi elkisérte Chi Muyaót, hogy megkeressék Han Qingyuant, hátha többet tudnak meg a szellemvadállatokról. Még mindig sokat töprengett ezen.
Han Qingyuan végre annyira magához tért, hogy válaszoljon a kérdésekre. Kisétált a tisztásról, és kivett néhány csontot a tárolójából, és átadta Yi Qianxinak.
– Elmentünk a Xiang Huang pavilonba, és felfedeztük, hogy a szekta alatt van egy oltár, hol csontok vannak a falakra szögezve. Ezek nyilvánvalóan szellemvadállatok csontjai. Gyanítjuk, hogy az itt előforduló furcsaságok ezzel kapcsolatosak.
Hozzászólás