Mi rombolhatja le az ember akaraterejét?
Lehet, hogy a kétértelmű légkör, vagy egy rendkívül édes csók?
A belső ellenállástól és tudatalatti elutasítástól a későbbi üdvözlésig, együttműködésig, majd elmélyülésig.
Chi Muyao fel akarta emelni a kezét, hogy ellökje Xi Huait, de Xi Huai ebben a pillanatban nem lett volna jó megérinteni, így csak Xi Huai arcát tudta ellökni.
De Xi Huai nem ment el.
Invázió.
Ízlés.
Uralkodó, de rendkívül gyengéd..
Miért történt ez? Nyilvánvalóan vissza akarta utasítani, de belegabalyodott.
Nem tudott elbújni ettől a személytől, vagy elutasítani őt. Csak engedelmeskedni tudott..
Csak amikor Xi Huai hajlandó volt elengedni, akkor volt lehetősége lélegezni.
Chi Muyao úgy érezte, hogy az interakció jelenlegi módja nagyon nem megfelelő. Miután rendesen leült, azonnal azt mondta:
– Xi Huai! Nem teheted ezt!
– Hm, hm. – Xi Huai homályos választ adott, miközben saját ruháit kereste a Ezer Kincses Harangjában.
Xi Huai elég közömbösnek látszott – úgy tűnt, hogy egyáltalán nem veszi komolyan Chi Muyao szavait.
Világossá kellett tennie a dolgokat!
Ennek ellenére továbbra is óvakodott attól, hogy Xi Huait felhergelje.
Így csak óvatosan megkérdezte:
– Xi Huai, hogy érzed most magad?
Xi Huai lazán válaszolt:
– Jól vagyok.
– Akkor… én…
– Ha mondanivalód van, csak mond!
Chi Muyao gyorsan Xi Huaira pillantott. Végül legyőzte tétovázását, hogy kimondja:
– Végiggondoltam, szerintem mi nem passzolunk egymáshoz. – Xi Huai végül abbahagyta, amit csinált, és leült vele szemben. – Hogy érted hogy nem passzolunk?
– Előbb vedd fel a ruhádat! – Túlságosan zavarban volt ahhoz, hogy még csak ránézzen is Xi Huaira jelenlegi állapotában.
– Rendben. – Xi Huai végre visszavette a középső réteget.
Amikor Xi Huai végzett a hajtókái elrendezésével, Chi Muyao ünnepélyesen megszólalt:
– Először is a nemünk összeegyeztethetetlen.
Xi Huai kuncogott miután meghallotta ezt.
– Csak most jöttél rá a nemünkre?
– Egyszerűen nem illik!
Xi Huai egyáltalán nem törődött ezzel a ponttal.
– Hm. Még valami?
Chi Muyao így érvelt tovább.
– A személyiségünk sem passzol egymáshoz.
– Szerintem passzol.
– Hol passzol?
– Passzol mert azt mondtam.
Chi Muayo Xi Huaira nézett, és egy pillanatra elakadt a szava. Mit mondanak az emberek, ha visszautasítanak valakit? Valóban nem volt jó az ilyesmiben. Sőt, inkább alkudna gátlástalan kereskedőkkel e helyett.
Végül kimondta a végső érvet.
– Nem kedvellek.
Ennek így kellene lennie, nem?
Xi Huai csak nevetett.
– Ha nem kedvelsz, miért kockáztattad annyiszor az életed, hogy megments?Messiás-komplexusod van?
– I-igen. Mi van vele?
Xi Huai felállt, kivett egy övet a Kincses Harangból, és felvette. Amikor az ujja ismét érintette a Számtalan Kincses Harangot, egy elvarázsolt ruha jelent meg rajta.
Ugyanakkor vigasztalta Chi Muyaot:
– Nem kell aggódnom apám miatt. Nem akadályozhatja meg, hogy együtt legyünk.
– Nem Xi szektamester miatt.
– Engem nem érdekel, hogy mások mit gondolnak. Csak veled akarok lenni.
– De egy erőszakkal ellopott dinnye nem édes, ah!
– Nagyon édes volt, amikor kipróbáltam. – Xi Huai már teljesen felöltözve elindult a bejárathoz, és megkérdezte: – A Logisztikai Csarnokba megyek, hogy megkérjem őket, hogy szerezzenek be néhány dolgot. Van valami, amit szeretnél?
Chi Muyao halkan azt motyogta:
– Hogyan kérhetnék tőled bármit is, amikor éppen elutasítottalak?
– Elutasítottál? – Xi Huai láthatóan nem vette visszautasításnak korábbi szavait. Nem törődött velük. – Még ha nem is vagy a művelő partnerem, te vagy a megmentőm. Annyiszor megmentettél. Mi a baj azzal, hogy elfogadsz néhány ajándékot? Attól függően, hogy hányszor mentettél meg, még azt is megkérhetnéd, hogy apám palotamestert csináljon belőled.
Chi Muyao gondolkodott ezen egy darabig.
Voltak olyan dolgai, amelyeket szeretett volna és dolgozott is értük, de a Su You megjelenése eléggé keresztülhúzta a terveit.
Hosszas gondolkodás után ünnepélyesen kijelentette:
– Van valami, amire nagyon szükségem van.
Xi Huai megállt, és ránézett. Ő is kijózanodott, és észrevette Chi Muyao komoly arckifejezését.
– Mondd. Amíg hatalmamban áll megszerezni, megkapod!
– Olyan pirulákat szeretnék, amelyek segíthetnek a magképzésben.
– Hn.
Chi Muyao őszinte szemekkel nézett Xi Huaira, mintha egy nagyon indokolatlan kérést tett volna.
Xi Huai visszanézett rá. Nagyon sokáig nem mozdult. Amikor megtette, nagyon óvatosan tette.
Sokáig nézték egymást így ketten. Xi Huai végre magához tért.
– Ez az amit akarsz?
– Hm.
– Csak ezt?
– Igen!
– Ritkán könyörögsz, de most csak néhány tablettáért megteszed?
Chi Muyao nagyon elégedetlen volt azzal, amit Xi Huai mondott.
– Ezek a pirulák ritkák, és bármelyik nagyobb szektában nagy becsben tartják ezeket. Még a He Huan Szektában is előre kell igényelni, és rendkívül korlátozott mennyiségben adnak belőle. Csak azok kapnak, akiknek a legnagyobb esélyük van a sikerre. Sürgősen szükségem van néhányra, úgyhogy alig várom, hogy a He Huan szektába visszaérve kérvényezhessem.
A műtárgyakhoz hasonlóan a pirulák finomítása is időbe telt. Ha az elsőre simán menne a finomítás, akkor is fél év vagy a jobb minőségűeknél még több.
Egy pillanatnyi figyelmetlenség mindent elronthat, így csak türelmesen várhattak.
– Sürgősen szükséged van rájuk?
Chi Muyao még csak az alapítványépítés korai szakaszában járt, de sürgősen szüksége volt rá?
Bólintott.
– Hm. Megszereztem az Aranyszemű Mennyei Farkas ördögmagját a Mitian Tongyin tömbben.
– Ó, ez nem rossz. – Xi Huainak csak most jutott eszébe a harc, ezért megkérdezze: – Tehát amikor azon a napon miután megmentettél, mentél és megölted az alfafarkast?
– Mondhatjuk…
– Megsérültél?
Chi Muyao felidézte a fájdalmat, amikor eltört a karja. Bár a Színtelen Felhő Szarvas regenerálta a karját a később érzett félelem és fájdalom maradandó nyomot hagyott benne.
Egy pillanatra lenézett, és így válaszolt:
– Kicsit szenvedtem, de jól vagyok.
– Ha akkor megjelentél volna, nem mentem volna az Aranyszemű Mennyei Farkasok után. Más módszerekkel is megvédhettelek volna, és neked nem kellett volna mindezen keresztülmenned.
– Ne beszéljünk ezekről a dolgokról.
Ezután Xi Huai otthagyta. Kiment a barlangi rezidenciából a Qing Ze szekta logisztikai csarnokába.
Chi Muyao az ágyból nézte a bejáratot. Csak amikor már nem hallotta Xi Huai-t, akkor ült fel rendesen.
A csendes szobában akaratlanul is, de eszébe jutott az iménti csók. Az ádámcsutkája fel-le járt, és sokáig csipkedte a piros fülcimpáit, hogy elmúljon a zavara, és végül elővett egy kerek legyezőt, hogy legyezgesse magát.
Csak ő, vagy ez a barlangi rezidencia volt meleg?
Az arca égett.
Nem sokkal később Xi Huai néhány dologgal a kezében visszatért.
Általánosságban elmondható, hogy Xi Huai bármit megkaphat, amit csak akar, pusztán egy Hangátviteli talizmán küldésével. Csak azért ment személyesen, mert nem akarta, hogy a többi szektatanítvány zavarja Chi Muyaót.
Xi Huai hozott vissza néhány péksüteményt, valamint egy datolya tortát, amelyet Chi Muyao szeretett.
Xi Huai mindent lerakott az asztalra, és intett Chi Muyaonak hogy csatlakozzon.
Amint leült, Xi Huai letette elé a tablettát.
– Miért nem alkotod meg a magodat a Qing Ze Szektában? Keresek két vént, akik megvédenek téged és megnyugtatják ingadozó spirituális energiádat, ha valami rosszul sül el. Tudnak segíteni, hogy simábban áttörhesd a korlátot.
– Vissza kell mennem a He Huan szektához, és el kell ültetnem a Halhatatlan fűvet, különben nem fog megfelelően növekedni. A Halhatatlan fű ültetése speciális módszert igényel, ezért nem akarom ezt másokra bízni. Nem jó a tehetségen, így valószínűleg három-öt évbe telne, hogy az elzártságban kialakuljon a magom, nem akarom a vének idejét vesztegetni.
Xi Huai nem törődött vele.
– Nem kell állandóan a közelben lenniük. Figyelni fogom a művelésed fejlődését és hívni őket, ha szűk keresztmetszethez érsz. A barlanglakásom tele van spirituális energiával, és van egy Szellem Jádém is. Ezeket mind használhatod, és ezek csökkenthetik is az elzártságban eltöltött időt valamint felgyorsítják a fejlődésed.
Chi Muyao a tablettáért nyúlt, hogy megnézze. Az abszurd könnyedség, amellyel Xi Huai megszerezte álomszerűvé tette számára az ittlétét.
Óvatosan eltette, mielőtt felnézett Xi Huaira.
– Nem vagyok a művelési partnered… Hogyan léphetnék be a zárt ajtós meditációba itt?
– Te vagy a megmentőm.
– De…
Xi Huai figyelmen kívül hagyta vonakodását. Felvett egy darab datolya tortát.
– Jó ez a cucc?
– Hm, finom.
Xi Huai harapott egyet, de nem tartotta túl finomnak, ezért visszatette a tálcára.
Xi Huai körbejárta a barlangi rezidenciát, és azt mondta:
– Épp most léptem ki az elszigeteltségből, így a barlangban a lakóhely még mindig megvan. Gyorsan térj vissza a Halhatatlan fű elültetése után, és elmondok néhány dolgot, amit észben kell tartanod. Tényleg, láttam benned egy belső démont, amikor legutóbb áttörtél. Hogyan lehetséges ez? Mi a belső démonod? Le kell küzdened, mielőtt elzárkózol.
Xi Huai sokáig nem kapott választ. Amikor visszatért a belső szobába, ott találta Chi Muyaot amint datolyatortát evett.
Még azt a darabot is megette, amit Xi Huai visszatett…
A gondolattól, hogy ugyanazt a tortát eszik, Xi Huai szomjas lett.
Chi Muyao észrevette visszatérését, és teli szájjal felnézett. Többször meg kellett rágnia a falatot, mielőtt lenyelte és visszanyerte a beszédképességét.
– A belső démonom te vagy.
– Én? – lepődött meg Xi Huai.
Chi Muyao bólintott.
– Hm.
– Miféle belső démonod van? – Xi Huai ezt nagyon komolyan vette. Odament és leült Chi Muyaoval szemben, hogy részletesen kikérdezze.
– Gyűlölsz engem.
Xi Huai ezt teljesen nevetségesnek találta. – Utállak?
– Mert én egy kemencét csináltam belőled és évekig gyötörtelek. Ezért lemészároltad a He Huan szektát, bebörtönöztél és megcsonkítottál. Majdnem megöltél, amikor megőrültél.
Xi Huai megdöbbent. Hosszú időbe telt, mire képes volt válaszolni:
– Hogy lehet ilyen belső démonod amikor tudod, hogy mennyire kedvellek? Mindketten tudjuk, mi történt a barlangban, miért gondolnám, hogy gyötörtél? Hajlandó voltam kemence lenni és veled együtt művelni.
– De nem tudom irányítani a belső démonomat.
– Mitől félsz…? – Xi Huai odanyúlt, és a karjába vette Chi Muyaót. Megborzolta a másik haját. – Hogyan segíthetek legyőzni ezt a belső démont?
– Lehetséges, hogy ezúttal nem jelenik meg?
– Ha van egy belső démonod, akkor óvintézkedéseket kell tenni ellene. Ha tényleg nem tudsz ellene védekezni, nem csak hogy nem sikerül magot alkotnod, de meg is sérülsz. Ez a fajta sérülés nem gyógyítható hagyományos gyógyszerekkel. A szektámban több vén is van ilyen betegséggel. Könnyebben kapnak qi-eltérést, ha nem elég óvatosak a művelés során.
Chi Muyao egy újabb péksüteményért nyúlt. Két falatot evett, majd sóhajtott.
– Van a Qing Ze szektának saját cukrásza? Nagyon finomak.
– Az egyik palotamester szereti ezeket a dolgokat. Elloptam a palotájából.
– Elloptad őket?
– Hm. Körülbelűl 300 éves és meglehetősen jól védi a süteményeit.
– Ez a vén nem fog utánad jönni, ugye?
– Nem. Legfeljebb kiátkoz, és ráront az apámra. Apám rossz kedélye azt jelenti, hogy valószínűleg ezt fogja használni ürügyként arra, hogy teljes mértékben korlátozzon az evésben.
Chi Muyao megnyugodott, és folytatta a péksütemény fogyasztását, amikor meghallotta, hogy Xi Huai azt mondja:
– Mivel azt tervezed, hogy áttörsz az Aranymag szintre, segítenem kell a művelésed megszilárdításában.
– Mi? Megszilárdítani a művelésemet? – Hangja zavaros volt, mert tele volt a szája. – Hogyan?
– Én egy kemence vagyok!
Úgy tűnt, Chi Muyao nem gondolta volna, hogy valaki egy napon ilyen őszintén és természetesen mondja ki ezeket a szavakat. Ő még rágni is elfelejtett.
Sokáig döbbenten bámult Xi Huaira, mielőtt lenyelte, ami a szájában volt, és így válaszolt:
– Nem kell, nem kell! Most már normális ember vagy, nem az én kemencém!
– Aki egyszer kemence volt, mindig kemence marad. Hogyan tudtál engem csak úgy elhagyni félúton?
– Hogy érted, hogy elhagytalak? A barlangban megegyeztünk, hogy a kettős művelés csak a barlangi korlátozás feloldására szolgál. Hogyan vált ez életre szóló ígéretté?
– Az első alkalommal, amikor lenyelted a dolgomat, felelőssé váltál értem. Ez egy olyan dolog, amit meg tudsz tenni akaratlanul?
– Felelős? Nem tudom miről beszélsz!
– De te beszennyeztél engem! A halandók szerint neked kell felelősséget vállalnod! Nincs szükség párkeresésre, csak tovább kell használnod ezt a kemencét. Ez nem vita tárgya!
– Javíthatatlan vagy!
– Hogy mondhatsz ilyet? Te vagy az, aki megpróbál áttörni az Aranymag szintre. Csak segíteni akarok neked megszilárdítani a művelésedet, akkor hogyan hibáztathatsz engem? Ne aggódj, először épülj fel a sérüléseidből! Tarts két nap szünetet! Utána elkezdjük a művelést.
Chi Muyao hirtelen úgy érezte, hogy a kezében tartott tészta már nem ízletes.
Azon töprengett, vajon újra el kellene-e menekülnie.
Megkapta a Huanwu Jádét, szóval miért ne változtathatná meg a megjelenését és a nevét, és tűnhetne el újra? A kis szarvas azonban még mindig a Yu Chong Iskolában van. Ha újra belépne a Yu Chong Iskolába, Yi Lan és a többiek óvakodnának tőle, nem?
Chi Muyao úgy érezte, nagy nehézségbe ütközött. Nem tudta, hogyan magyarázza el Xi Huainak ezt a helyzetet rámutatva arra, hogy nem szereti őt, és ezt nem csak Xi Huai kedvéért mondja.
Csak azért ment el megmenteni Xi Huait, mert jelen volt, amikor Xi Huai bajba került. Meg kellett mentenie.
Nem mentehetett meg másokat is így, mert senki sem volt olyan bajmágnes, mint Xi Huai.
Ráadásul már nagyon nem akarta ezt a kemencét…
Ki gondolta volna, hogy a kemencéje ennyire ragaszkodó lesz.
Chi Muyao, kapd össze magad! Légy gonosz! Szívtelennek kell lenned! Bármit meg kell tenned!
Ha nem oldja meg ezt a kérdést, egy életen át cipelheti ezt a kemencét!
Hozzászólás a(z) Nanika91 bejegyzéshez Kilépés a válaszból