Ez a lélekszörny mindenütt zöld volt, és nehéz volt megtalálni a zöld dzsungelben, kellő figyelem nélkül. Ráadásul a köztük lévő kétszáz méteren a fák és ágak takarták. Huo Yuhao Spirituális Észlelése azonban egyértelműen megtalálta a helyét.

Huo Yuhao figyelte az összes körülötte lévő lélekszörnyet is, miután aktiválta a képeségét. Spirituális Észlelése azonban még távolról is megnövekedett pontosságot tudott elérni, és meg tudta állapítani, hogy ellenséges-e velük szemben a lélekszörny véresszenciájából, lélekerejéből és szellemi erejéből.

Ezelőtt jó néhány lélekvadállattal találkoztak, de a legtöbben tartották a távolságot, és kerülték a csoportot. Néhányan ellenségeskedést tanúsítottak, de csak megpróbálták megfélemlíteni a csoportot, és egyáltalán nem jöttek a közelükbe. Az előttük álló lélekszörny más volt. Miután felfedezte Huo Yuhao csoportját, egyáltalán nem kerülte el, hanem gyorsan közelebb jött. Az ellenségesség és a gyilkos szándék erős aurája volt körülötte.

Több tipikus körülmény volt az ilyen lélekszörnyekkel kapcsolatban. Először is, egy harcias és agresszív szörnnyel találkozhatnak, amely támadni fog, függetlenül attól, hogy kik az ellenfelei. Másodszor, találkozhattak egy éhes vagy éhező lélekszörnnyel, amely különösen kedvelte az embereket. Az embereket olyan finomnak tartották, amennyire csak lehet, és ezek a lélekállatok biztosan nem hagynának ki egy ilyen lehetőséget. A lélekmesterek táplálóak és rendkívül jótékony hatásúak voltak a lélekszörnyek számára! A lélekmesterek inai, húsa, vére és erei örökké lélekerővel táplálkoztak, és a bennük lévő tápérték sokkal jobb volt, mint a normál lélekszörnyeké. Minél magasabb szinten voltak ezek a lélekszörnyek, annál jobban érdeklődtek a magas szintű lélekmesterek iránt. Voltak olyan lélekszörnyek, amelyek közvetlenül magukba szívhatták egy lélekmester lélekerejét, hogy fellendítsék a maguk erejét!

Az utolsó helyzet a terület volt. Néhány viszonylag erősebb lélekszörny ragadozó- és táplálkozási szükségleteik miatt kijelölte saját területét, és ezek a területek nem korlátozódtak a lélekállatokra! Az embereket minden bizonnyal megtámadnák, ha behatolnának. Végül is azok a lélekszörnyek, amelyek meg tudták jelölni saját területeiket, erősebbek voltak, mint a legtöbb más lélekszörny.

Az előttük álló lélekszörny a harmadik helyzetbe tartozott, mivel a felfedezés előtti percekben nem találkoztak más lélekszörnyekkel.

– Úgy néz ki, mint egy Jáde-óceán Szellem majom, és valószínűleg több mint tízezer éves – mondta Huo Yuhao, aki a Spirituális Észlelés tulajdonosa volt, és így azonnal beszámolt ennek a lélekszörnynek az erejéről.

A Jáde-óceán Szellem Majom majom típusú lélekszörny volt, és a mérgező Szellemjáde gyümölcsökkel táplálkozott. Fa típusú lélekállat volt, kis sugarú körben képes volt irányítani a növényeket, és ügyesen kezelte a mérgező támadásokat. Olyan lélekszörny volt, akivel nehéz volt megbirkózni.

– Kell ez valakinek? – kérdezte azonnal Zhang Lexuan. Mindenki tízezer éves lélekgyűrűket akart, míg a Jáde-óceán Szellem Majom egy viszonylag ritka lélekállat volt.

Mo Xuan egy pillanatra habozott, mielőtt megszólalt volna:

– Nekem jó lehet, legidősebb nővérem. Remélem, ez a Jáde-óceán Szellem majom egy kicsit erősebb… Az lenne a legjobb, ha húszezer éves lenne.

A hatgyűrűs lélekcsászárok általában nagy kihívást jelentenek a húszezer éves lélekgyűrűk befogadására, de a Shrek Akadémia belső udvarának hallgatói határozottan nem voltak átlagosak. Minden nap lakmároztak a menza által biztosított tápláló és pazar ételekből, testük pedig olyan szívós és kitartó volt, amihez az átlagos lélekmesterek összehasonlíthatatlanok.

Zhang Lexuan mosolyogva így szólt:

– Azt hiszem, szerencsénk van, hogy ilyen gyorsan találtunk valamit, ami jó lehet neked.

– Jön! – figyelmeztette őket azonnal Huo Yuhao.

Zhang Lexuan azonnal utasítást adott:

– Yuhao, Wang Dong’er és Wang Qiu’er, ti előre mentek. Ragadjátok meg élve, Ruoruo és én támogatunk titeket.

Mindhármukat kissé meghökkentette Zhang Lexuan parancsa. A tízezer éves lélekszörnyek egy porszemet jelentettek nyolcgyűrűs legidősebb nővérük számára, és mindenki azt hitte, hogy ő fogja intézni ezt.

Cai Mei’er aurája nem volt messze mindenki mögött, és finoman bólintott. Zhang Lexuan tudta, hogy Wang Qiu’er nem igazán illeszkedik a csapatba, és Zhang Lexuan azt akarta, hogy a lehető leggyorsabban bekerüljön. Az akadémián már pletykák keringtek Wang Dong’erről és Wang Qiu’erről, arról a két emberről, akiknek majdnem ugyanaz a neve, és akik majdnem teljesen egyformák. Senki sem tudná, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, ha nem mondanák el.

A zöld árnyék gyorsan ugrált előre. Közvetlenül fáról fára ugrott, és zöld kisugárzása minden ugrással erősebb lett. Pillanatok alatt bejárta a köztük lévő kétszáz métert.

Mindenki tisztán láthatta, hogy néz ki ez a tízezer éves lélekszörny, amikor a közelbe ért. A Jáde-óceán Szellem Majom körülbelül másfél méter magas volt, rendkívül sovány és izmos testtel. Egész testét zöld szőr borította, és érezhető volt, hogy viszonylag kis testét erő és hatalom tölti meg. Szeme sötétzöld volt és vad, ajkán két hatalmas agyar állt ki. A majom hasa folyamatosan duzzadt, ahogy a zöld fény erősödött a testén.

Huo Yuhao magával vonta Wang Dong’ert, és Zhang Lexuan parancsára elhagyta a formációt. Wang Qiu’er követte őket, továbbra is megtartva csendes tekintetét.

Huo Yuhao továbbra is megosztotta vele a Spirituális Észlelését, függetlenül attól, hogy milyen volt a kapcsolatuk.

Sok tízezer éves lélekszörnnyel találkozott már korábban, így természetesen egyáltalán nem volt ideges. Egy csepp narancssárga-arany fény szállt ki a testéből, és az apró Hóhölgy már a levegőben is volt.

Wang Qiu’er egy pillanatra megdöbbent, amikor meglátta a kis Hóhölgyet, és léptei még lassabbak lettek, mint korábban. Még jobban kilógott a ritmusból az előtte lévő párossal összehasonlítva.

Huo Yuhao már támadásba lendült. Azonnal lilás-arany fény tört ki a szeméből, és egyet pislákolt, mire a még mindig előrefelé tartó Jáde-óceán Szellem Majom gyötrelmesen üvöltött, és hatalmas zöld köd kezdett ömleni a testéből.

– Vigyázat, ez a Szellemjáde Méregköd! – figyelmeztette őket Zhang Lexuan.

Huo Yuhao természetesen tudta, hogy ez a Szellemjáde Méregköd, és már felkészült a reagálásra. Az Elme sokkot használta. Ellenkező esetben az a mérgező köd nem messziről érkezett volna feléjük, hanem közvetlenül rájuk tört volna!

A majom lélekkészsége megszakadt, letörte az ágat, amelyen ugrált, és lezuhant a fákról. A tízezer éves lélekszörnyeket azonban nem volt olyan könnyű kezelni, és már a földre zuhanva magához is tért. Az ég felé zúgott, és még egyszer kinyitotta a száját, amikor egy újabb zöld ködfelhőt lövellt ki, és a Shrek-tanulók felé fújta a sűrűbb méregködöt.

A Hóhölgy azonban villámgyorsan küldött egy elterülő ívre emlékeztető sötétkék fényt. A zöld köd azonnal jéggé változott, és mindenütt eloszlott, ahol ez a fény érte. Abban a pillanatban megfagyott, és minden darabja a földre hullott.

Maga a köd nagyon apró részecskékből állt, és füstöt, ködöt és vízgőzt tartalmazott. Nem számít, milyen erős volt a Szellem Majom mérgező eleme, a teste által termelt mérgező levegő természetesen tartalmazott néhány vízrészecskét, ami végül azt jelentette, hogy a köd inkább páraszerű volt.

Az apró Hóhölgy apró keze előre mutatott; ez volt a Végső Jégfénysugár, és az összes víz, amit ez a fény megérintett, azonnal jégkristályokká vált. A mérges köd magától felszakadt, és a rendkívüli hideg hatására eloszlott.

A majom villámgyorsan kikerülte a fénysugarat, de vad szeme kissé kétkedővé és bizonytalanná vált. A hőmérséklet zuhanni kezdett körülötte, miközben mérgező ködje egy pillanat alatt eloszlott. Ettől a lélekszörny, amely bizonyos szintű intelligenciával rendelkezett, kissé megijedt.

A folyamat leírása lassú volt, de minden egy pillanat alatt történt. Huo Yuhao és Wang Dong’er előreugrott abban a pillanatban, amikor a Hóhölgy elsütötte a sugarat, és ők ketten felszálltak az égbe. Huo Yuhao szemében az arany fény ismét felcsillant, ahogy negyedik lélekgyűrűje megcsillant, és a Szellem Majom feje fölött azonnal egy halvány arany örvény jelent meg.

Ennek a tízezer éves lélekszörnynek a szellemi szintje nem volt gyenge, de jóval alacsonyabb volt Huo Yuhao-nál. A Mentális Zavar azonnal hatást gyakorolt a Szellem Majomra, és a kábult és zavarodott lélekszörny azonnal alkalmazta ugyanezt a támadást.

Huo Yuhao jobb kezével Wang Dong’ert tartotta, de elengedte a kezét, ahogy előreszáguldottak. Wang Dong’er telepatikusan megértette a szándékát, amikor megragadta a karját, és a háta mögé mozdult, mielőtt megragadta volna a vállát. A Sugárzó Pillangóistennő szárnyai kifelé nyúltak, és a Pillangóistennő ragyogó fénye a Jáde-óceán Szellem Majom felé tört.

Ez csak Wang Dong’er második lélekképessége volt, de egyszerre volt teljesen feltöltve a fény erejével, és egyben felerősítette Arany Fény Bal Kar Csontját.

A Szellem Majmot még mindig megütötte Huo Yuhao Mentális Zavara, így még csak nem is tudta kikerülni ezeket az aranygömböket. Addig ütötték, amíg csipogni kezdett, és tűzcsíkok sorozatra gyulladt rajta a földön. Az összes mérges részecskét, amely korábban a földre sodródott, a fény megtisztította.

A Jáde-óceán Szellem Majomnak azonban viszonylag félelmetesnek kellett lennie ahhoz, hogy uralkodni tudjon a Hibrid Régión belüli területén. Zöld bundája sápadt színekkel sugárzott, ahogy a testét ért támadások többsége eloszlott. Folyamatosan hátra volt kényszerítve a támadástól, de igazából még nem sérült meg.

– Eeeee… – üvöltött dühösen a Szellem Majom, ahogy a zöld fény a testén azonnal felerősödött. Huo Yuhao és Wang Dong’er ekkor tíz méterre voltak tőle, Wang Dong szárnyai pedig szétszéledtek, és hevesen vertek, miközben visszaemelte Huo Yuhaót az égbe.

A sűrű növényzet a földön erőteljes zöld fénnyel kezdett sugározni, középen a Szellem Majommal. Az éles kardokhoz hasonló zöld fényhullámok kifelé mozdultak, és több mint öt méter magasra lőttek. Csaknem harminc métert tettek meg a Majom körül.

Wang Qiu’er eredetileg Huo Yuhaot és Wang Dong’ert követte. Megállt a nyomukban, amikor a majom hirtelen felrobbant a fénytől, majd bal lábával tett egy kis lépést előre, hogy stabilan álljon, mielőtt kiütötte a jobb öklét.

A jobb ökle teljesen aranyszínűvé vált, amikor előre ütött, és mély sárkányüvöltést lehetett hallani, amitől az összes fa megremegett körülötte.

Az előrenyomuló zöld hullámok kettéhasadtak, ahogy találkoztak az arany fénnyel, és egyetlen egy sem érte Wang Qiu’ert.

Amikor kiütött, a távolban lévő Jáde-óceán Szellem Majom hirtelen erőteljesen megremegett. Végre felépült Huo Yuhao lelki zavarából, és habozás nélkül menekülni kezdett.

2.

A sűrű növényzet, amely korábban hullámzó zöld fénnyel mozgott, mind elhervadt, mintha elszívták volna életerejüket.

Pont akkor, amikor a Jáde-óceán Szellem Majom futásnak eredt, egy aranyszínű fényfolt hirtelen felragyogott előtte a földön. Az arany sugárzás nem volt olyan ragyogó, de tele volt a fény gyengéd erejével. Volt még egy arany hexagram a földön, de az nem volt túl feltűnő, mivel a növényzet borította. Azonban elég nagy volt, három méter körüli átmérőjű, így vízszintesen elég nagy területen nyúlt át.

A Szellem Majom pánikszerűen menekült. Annak ellenére, hogy látta az arany hexagramot, nem érzett semmiféle fenyegetést tőle, ezért előreugrott, hogy megpróbáljon átugrani rajta.

Azonban, ahogy a levegőben volt, a hexagram aktiválódott. Hasonló aranyoszlop emelkedett az égbe, és teljesen beborította a Jáde-óceán Szellem Majmot.

A Szellem Majmot ez a fényoszlop legalább három méterrel a levegőbe lökte. Az intenzív aranyfény a helyére rögzítette a levegőben és teljesen mozgásképtelenné tette, míg a perzselő arany lángok égették a testét. A majom fájdalmasan és kétségbeesetten üvöltött, és küzdött, ahogy csak tudott, és a zöld lélekerő rétegről rétegre áradtak ki testéből.

Wang Dong’er fekete negyedik lélekgyűrűje izzott; ez volt a negyedik lélekképessége, a Hexagram Tömb.

A Hexagram Tömb rendkívül erős volt. Bármi, amit eltalált, azonnal csapdába esett a benne rejlő fény erejétől, és nem tudott ellenállni a fényoszlop heves, perzselő tüzének. Az egyetlen módja annak, hogy ellenálljunk a tűznek, a lélekerő folyamatos felszabadítása volt, mivel a Hexagram Tömb által egyszer megütött lélekképességeket egyáltalán nem lehetett használni; nem tehetett mást, mint felszabadítani a lélekerőt, hogy harcoljon ellene. Ez természetesen sok lélekerőt emésztett fel, és az időtartam szorosan összefüggött a célpont erejétől. Ha azonban a célpont művelése két fokozaton belül volt, a csapda legrövidebb időtartama még mindig legalább három másodperc.

Ez egy erőteljes támadó lélekképesség és egy félelmetes irányító lélekképesség volt egyszerre. Csapdába ejtette és megsebesítette az ellenfelet, és felemésztette az ellenfél lélekerejét! Valóban erőteljes és jól használható lélekképesség.

Természetesen ennek a lélekképességnek minden erőssége mellett megvoltak a gyengeségei is. Egy adott időpontban csak egy aktív Hexagram-tömb lehetett, és a tömb egy másodperces késleltetéssel lépett életbe, miután feloldották. A célnak is át kellett lépnie rajta, hogy érvényesüljön. A korlátok nem tették túlságosan félelmetessé ezt a hatalmas lélekképességet.

A Jáde-óceán Szellem Majom nyilvánvalóan nem tudta, hogy a látszólag fenyegető Hexagram Tömb ilyen erős lesz, vagy hogy Wang Dong negyedik lélekképességén belül meg kell küzdenie a drága életért.

Huo Yuhao és Wang Dong’er már leszállt az égből, és már helyet is cseréltek a levegőben.

Wang Dong’er kékes-arany szárnyai teljesen aranyszínűvé váltak, és úgy zuhantak le az égből, mint két óriási kasza. Szárnyai folyamatosan keresztezték egymást, miközben levágták a mozgásképtelenné vált Szellem Majmot, és az ismét az égbe hullott, miközben elviselhetetlen fájdalomtól üvöltött.

Az eredeti Hexagram-tömb azonnal eltűnt, és egy másik Hexagram-tömb világított azon a helyen, ahol a Szellem Majom landolt, miután elszállt.

A Hexagram-tömbhöz szükséges egy másodperc már eltelt, amikor a Szellem Majom súlyosan sérülten a földre zuhant. Még egyszer feldobták a levegőbe, és újra felgyújtotta a fény tüze.

Wang Dong’er ritkán indított támadásokat, mióta újra együtt volt Huo Yuhaóval, de ez nem jelenti azt, hogy nem volt elég erős. Ez egyszerűen azt jelentette, hogy több lehetőséget adott Huo Yuhao-nak hogy megmutassa mit tud. Hajlandó volt a nő lenni háttérben, de ezúttal az volt a szándéka, hogy megmutassa egy bizonyos valakinek.

A két Hexagram Tömb, amelyek egymás után használt, az Aranyfény Bal Karcsontja által megerősített hatalmas szárnypengéken kívül súlyosan megsebesítette a Jáde-óceán Szellem Majmot. A zöld fény, amelyet a majom kibocsátott, miközben a Hexagram-tömbön belül felperzselték, sokkal halványabb volt, mint korábban, és két hatalmas ütés keresztezte mindkét vállát.

– Pillangóistennő! – kiáltott fel Wang Dong’er, miközben kinyújtotta a szárnyait, hogy lendületet adjon neki. Körülbelül hat-hét métert repült az égbe, és égető kékes-arany lángok gyúltak rajta. A következő pillanatban az ötödik lélekgyűrűje ragyogni kezdett, és egyetlen pillanatra elegáns és kecses kékes-arany pillangóvá vált. A körülötte lévő több száz méteres terület kékes-arany árnyalatokkal festetté vált, amikor kiszabadította támadását, mintha számtalan kékes-arany pillangó pislákolna az égen. Wang Dong’er már befejezte a lélekkészségét, amikor mindenki vakító villanást látott.

Ez egyértelműen sokk típusú támadó lélekképesség volt, de Wang Dong’er egyszerűen túl gyors volt. A kékes-arany fény mintha csak egyszer villant volna fel, és a következő pillanatban már a Szellem Majom mögött volt.

A Hexagram Tömb fénye azonnal visszavonult, ahogy a Jáde-óceán Szellem Majom lezuhant az égből. Még mindig erőteljesen remegett, és mindenki tisztán látta, hogy több kékes-arany fénymintázat volt az egész testén… vagy sebként is leírhatnánk őket.

– Gyorsan, Mo Xuan! – kiáltotta Zhang Lexuan.

Mo Xuan nem hagyta elszaladni az ilyen lehetőséget. Egy villanással odasietett, és a Jáde-óceán Szellem Majom előtt érkezett meg, miközben Zhang Lexuan követte őt, és adott neki egy utolsó ütést.

A Szellem Majom életereje a végéhez ért, és olyan érzés volt, mintha a fény ereje erőszakkal fenntartotta volna utolsó leheletét.

A Pillangóistennő Meteorja, Wang Dong’er félelmetes ötödik lélekképessége. Támadóereje olyan erős volt, hogy még a csatát oldalról figyelő Cai Mei’er is döbbenten reagált. A levegőt megtöltötte a napsütés illata, ami azután keletkezett, hogy a tüzes fény mindent felgyújtott.

Egy fekete lélekgyűrű emelkedett ki a Jáde-óceán Szellem Majom testéből, és Mo Xuan azonnal habozás nélkül leült mellé. Lélekereje vezetésével elkezdte felszívni a lélekgyűrűt.

Mindenki természetesen körülvette őt védelem céljából.

Zhang Lexuan Huo Yuhaóra és Wang Dong’erre nézett, majd Wang Qiu’erre, aki semmi mást nem csinált, csak az egyetlen ököllel kiütött. Finoman ráncolta a szemöldökét, és így szólt:

– Először is kritizálnom kell téged, Yuhao. Te vagy a fő kontroll típusú lélekmester… hogyan vezetted a társaidat? Miért nem vett részt Wang Qiu’er a csatában? Bár igaz, hogy te és Wang Dong’er elegek voltatok ennek a Jáde-óceán Szellem Majomnak a legyőzéséhez, nem könnyítette volna meg Qiu’er részvétele a harcot, mellesleg sokkal kevesebb lélekerőt használtatok volna fel.

Wang Dong’er meg sem várta, hogy Huo Yuhao válaszoljon. Boldogtalanul felkiáltott:

– Nem tudjuk, mire képes, és azt sem, hogy milyen lélek képességekkel rendelkezik, vagy milyen erős. Mi van, ha visszatart minket, amikor megkérjük, hogy működjön együtt velünk? Ezenkívül aggódunk a biztonságért is!

Zhang Lexuan arckifejezése elsötétült.

– Tudod, mit jelent egy csapatban lenni, Wang Dong’er? Ha a csapatban mindenki osztja a véleményed, akkor a csapat előbb-utóbb összeomlik. Te is a belső udvarból jöttél, és Mu mester tanítványa vagy, nem érted az egyszerű okokat? Harcunk még csak most kezdődött, és amire most szükségünk van, az a kölcsönös együttműködés és megértés. Nem érdekel, hogy milyen problémáid vannak Wang Qiu’errel, de ezen az expedíción együtt kell működnötök, mert mindenki biztonsága a tét! Mostantól ideiglenesen leállíton a Huo Yuhao-val való együttműködésed. Hátul fogsz őrt állni.

Fény villant Wang Dong’er szemében, és folytatni akarta a vitát, de Huo Yuhao visszatartotta. Huo Yuhao halkan motyogta:

– A legidősebb nővérnek igaza van. Egy csapat vagyunk, és egy test. Az én hibám, legidősebb nővérem.

Wang Dong’er is megnyugodott ebben a pillanatban. Tudta, hogy Zhang Lexuannak igaza van, és ezért nem mondott többet, bár még mindig sértettnek és dacosnak érezte magát.

Zhang Lexuan tekintete Wang Qiu’er felé fordult, és a hangja egyértelműen keményebb volt.

– Mi van veled, Wang Qiu’er? Mit csináltál? Miért nem kezdeményezted az együttműködést? Érthető, hogy az elején miért maradtál le, de utolérhetted volna a csata menetét, amikor Wang Dong’er kiadta az első Hexagram Tömböt. Miért hagytad abba a támadást? Ti hárman elvileg együtt dolgoztok, nem úgy látom hogty lenne bármi fogalmatok az együttműködésről. Hátul maradtál, és nézted a társaid harcát. Egyáltalán méltó vagy arra, hogy a Shrek Akadémia belső udvarának része legyél?

Wang Qiu’er egy pillantást vetett rá, és hidegen így szólt:

– Nem vagy képes eldönteni, hogy a belső udvar része vagyok-e vagy sem. Miért kell harcolnom, ha ők ketten elég erősek? Még az is elég lett volna, ha egyedül vagyok. Ezen túlmenően, soha nem hátráltam meg egyetlen ellenféllel szemben sem. Ha ezt nem hiszed el, pozíciót válthatunk, és én vezetem a csapatot.

A legidősebb nővér félelmetes auráját megkérdőjelezték, a belső udvar többi diákja pedig döbbenten nézte, elernyedt az álluk. Soha nem láttak még senkit így visszabeszélni Zhang Lexuannak.

Zhang Lexuan nyíltan elmosolyodott, és így szólt:

– Sajnálom, de igazából képes vagyok eldönteni, hogy a Shrek Akadémia belső udvarának tagja vagy-e. A Shrek Akadémia Tengeri Isten Pavilonjának tagja vagyok, és jogom van kérni az akadémiától, hogy zárjanak ki bármely tagot a belső udvarról. Amit tettél, az sérti az iskolai szabályokat, ezért senki sem fog megvédeni. Ha nem vagy meggyőződve a képességemről, az expedíció után kihívhatsz. De egyelőre én vagyok a csapat vezetője, és adok még egy utolsó esélyt. Válaszolj: hajlandó vagy követni az utasításaimat és együttműködni a csapattal?

Wang Qiu’er tekintete hideg lett, miközben Zhang Lexuant hallgatta. Mindenki más őt nézte. Senki sem számított arra, hogy Wang Qiu’er, aki még új volt, szembe mer szállni legidősebb nővérével, aki a csapat vezetője. Ez a Xing Dou Erdő belső régiója, és Zhang Lexuan tettei érthetőek voltak. Biztosítania kellett, hogy a csapatnak csak egy vezetője, és mindenki meghallgassa a parancsait és az utasításait. Ez volt az egyetlen módja annak, hogy mindenki biztonságát biztosítsa.

Wang Qiu’er szemében elhalványult a fény, és egyértelműen válaszolt:

– Rendben ahogy akarod. Hallgatok rád.

3.

Zhang Lexuan egyáltalán nem tűnt büszkének, és ünnepélyesen motyogta:

– Jól döntöttél. Ennek az az oka, hogy ez nem csak a saját biztonságát érinti. Az egész csapat biztonsága forog kockán. Remélem, nem csinálsz semmi ostobaságot a következő akcióink során. Mostantól te Huo Yuhaóval fogsz együttműködni.

E szavak kimondása után visszatért a formációba, és a kezdeti feszültséget és bizonytalanságot azonnal feloldotta a helyzet időben történő kezelése. Átmenetileg megszakította Huo Yuhao és Wang Dong’er partnerségét, és összepárosította Huo Yuhaót Wang Qiu’errel. Ennek a lépésnek mélyebb jelentése volt, a harcokkal és egymás segítésével szerette volna megtörni a jeget és a korlátokat kettejük között. Épp most léptek be a Hibrid Régióba, és még mindig messze voltak a tényleges veszélytől. Jobb volt ezeket a problémákat most megoldani, mint amikor a valódi problémák felmerültek, és egyszerre célozta meg mindkét felet, hogy senki ne érezze magát sértve.

Wang Dong’er kelletlenül hátrált néhány lépést. Huo Yuhao követte, de még mindig egészen közel volt. Wang Qiu’er talán szándékosan akarta felzaklatni, miközben felsétált Wang Dong’er eredeti helyére. Nagyon közel állt Huo Yuhaohoz, csakhogy nem fogott vele kezet.

Wang Dong’er megbökte Huo Yuhaót hátulról, Huo Yuhao pedig sietve intett a kezei mögött, és egyszer összekulcsolta a kezüket, hogy pihenjen és ne aggódjon.

Wang Dong’er még mindig egy kicsit vonakodott, de meg kellett szoknia, mivel nem hagyhatta figyelmen kívül Zhang Lexuan parancsait.

Wang Qiu’er csendes volt, mint mindig. Csak állt ott, és a távolba bámult, és nagy kék szemei kissé üresnek tűntek. Senki sem tudta, mire gondol.

Huo Yuhao is gondolkodott valamin… Wang Qiu’er korábbi ütésére gondolt.

Részt vett a csatában, de még mindig megfigyelte és figyelemmel kísérte az egész csatateret a képessége révén. Wang Qiu’er ütése a lehető legegyszerűbbnek tűnt, de az abban a pillanatban kitörő erő megdöbbentette Huo Yuhaót.

Ebben az ütésben volt egy csipetnyi páratlan hatalom és tekintély. Ezt az a mély sárkányüvöltés kísérte, amely egy pillanatra elkábította Huo Yuhaót, miközben a csatateret figyelte.

Továbbá Wang Qiu’er ütésével csak saját magát védte, és nem támadta meg közvetlenül a Jáde Óceán Szellem Majmot. Az igazság az volt, hogy az ütése meglehetősen hatásos volt, mivel Huo Yuhao egyértelműen érezte a majomból felszálló heves félelmet, és a majom belemenekült abba a csapdába, amelyet Wang Dong’errel közvetlenül ezután állítottak fel.

A tiszta erő valójában elérhet egy ilyen szintet. Továbbá Wang Qiu’er szellemi erejének is elég félelmetesnek kellett lennie. Legalábbis az a képessége, hogy egybeolvassza a szellemi erőt és a lélekerőt, határozottan egyenlő volt az övével, ha nem jobb.

Ez volt az az ítélet, amit Huo Yuhao hozott róla e rövid idő alatt. Wang Qiu’er azonban csak ezt az egy támadást hajtotta végre, és nem volt elég információja ahhoz, hogy még több következtetést tudjon levonni. Egyre jobban érdekelte ez az Arany Sárkány harci lélek.

Ez a Jáde Óceán Szellem Majom mindössze tizenötezer éves volt, így Mo Xuannak nem okozott túl nagy nehézséget elnyelni. Egy óra telt el, mire végre beszívta hatodik lélekgyűrűjét, és boldogan ugrott talpra.

– Köszönöm – Mo Xuan elsétált Huo Yuhaohoz, Wang Dong’erhez és Wang Qiu’erhez, és hálás pillantással köszönetet mondott nekik.

Wang Dong’er és Wang Qiu’er csendben maradt, miközben Huo Yuhao így válaszolt:

– Szívesen. Egy csapat vagyunk, jó, hogy megfelelő volt számodra.

Mo Xuan rápillantott, majd a mellette álló álarcos szépségekre. Az arcán hirtelen még egy csepp szórakozottság is megjelent, ahogy azt mondta:

– Sok szerencsét!

Huo Yuhao nyilvánvalóan látta a kötekedő és gúnyos arckifejezést a szemében, és hirtelen kissé zavarba jött.

Ezen a ponton Zhang Lexuan mindenkit felszólított, hogy menjenek tovább.

Mindenki éberebb lett a Jáde Óceán Szellem Majommal való találkozás után. Huo Yuhao Spirituális Észlelés képességével azonban nem éreztek nagy nyomást.

Visszaküzdöttek vagy elűztek több alkalmatlan lélekszörnyet, miközben haladtak előre, és egyre mélyebbre merészkedtek a Hibrid Régióba.

Huo Yuhao a megtett távolságból meg tudta állapítani, hogy a terület, ahol tartózkodtak, bentebb volt mint a Xing Duo Erdőbe tett korábbi expedíciói. Egyszerre érezte magát idegesnek és izgatottnak, hiszen minden lélekmester látni akarta a Xing Dou Erdő titokzatos Tiltott Területét!

A hibrid régióból befelé haladva a magrégióba kerülhetnek, és a Tiltott Terület a magrégió közepén volt. Egyre közelebb értek ahhoz a területhez.

Az erdő Perifériás Régiója és Hibrid Régiói rendelkeztek a legnagyobb területtel a négy fő régió közül. A Magterület viszonylag kisebb volt, de a Mag Régióban lakó lélekszörnyek természetesen hihetetlenül ijesztő képességekkel rendelkeztek. Hogyan léphetne be egy Lélekszörny a központi régióba, és élhetne ott képességek nélkül?

Logikus volt a Xing Dou Erdő elrendezése, ahol a belső régiók veszélyesebbek, míg a gyengébb lélekszörnyek a külső régiókban laktak. Huo Yuhao érezte, hogy az életenergia a levegőben egyre sűrűbbé válik, ahogy egyre beljebb haladtak, ami minden élőlény számára előnyös. Csak azt tudta elképzelni, hogy a magrégió központjában található Tiltott Terület valószínűleg paradicsom, és valószínűleg ez a legjobb hely a lélekszörnyek számára.

Az ég mostanra elsötétült, és éjszaka volt. Időről időre üvöltést lehetett hallani, valamint madárkiáltások és rovarcsicsergés szimfóniáját a környező területen.

Zhang Lexuan megállt, és a lombkoronán keresztül az égre nézett. Lehalkította a hangját, és azt mondta:

– A központi régió központi területein belül kell lennünk. Éjszaka nem jó mozogni, úgyhogy ma itt pihenünk. Huo Yuhao, bővítenéd az észlelési területedet, hogy találjunk egy megfelelő helyet a táborozáshoz?

– Rendben – Huo Yuhao megemelte szellemi erejét és gyorsan kiterjesztette a hatásterületet. A sugár egy pillanat alatt elérte az ezer métert, de ezen a távolságon megállt, mivel ennek további kiterjesztéséhez a végzet szemére lenne szükség.

Zhang Lexuan egy pillanat múlva egy irányba mutatott, és mindenkit odavezetett.

Ez egy olyan hely volt, amely viszonylag magasabban volt, mint a körülötte lévő terület, sűrű növényzet és magas fák vették körül.

Li Yongyue elengedte harci lelkét. Egy gyönyörű félhold alakú, hűvös fénnyel pislákoló holdpenge jelent meg, és körbe-körbe söpört, miközben több pengesugarat szabadított fel, amelyek eltakarították az összes aljnövényzetet a környékről.

Csakúgy, ahogy Zhang Lexuan ezt megelőzően a piknikjük alkalmával mondta, a szabad levegőn kell menedéket keresniük, amikor a Xing Dou Erdő belső vidékére utaznak. Ez a hely lesz a táboruk ma este. A sátorban aludni képtelenség volt, hiszen minden változásra vagy előre nem látható körülményekre fel kellett készülniük.

Zhang Lexuan körülnézett, és felmérte a környezetét Huo Yuhao Spirituális Észlelésén keresztül, mielőtt lehalkította a hangját, és így szólt:

– Sok lélekszörny van a környéken. Azonban az itteni utunk során megéreztem, hogy alig van olyan hatalmas lélekszörny, amely őrizné a területét. Huo Yuhao Spirituális Észlelésének köszönhetően a mai haladásunk gyors volt, és már nyolc óra elteltével elértük ezt a helyet. Holnaptól sokkal több bajunk lesz, és sokkal lassabben fogunk haladni. Ma este őrködni fogunk, és mindenki váltani fogja egymást éjszaka. Azok, akik pihennek, ott fognak meditálni, ahol vannak. Én kezdem, és Ruoruo a következő. Mindenki őrködik két órán keresztül. Huo Yuhao és Wang Qiu’er veszi át a harmadik műszakot. Wang Dong’er, Li Yongyue és Mo Xuan nem alkalmasak az őrködésre, így ti hárman pihenni fogtok.

Annak ellenére, hogy Wang Dong’er nem érezte jól magát, amiért nem virrasztott Huo Yuhaóval egész éjszaka, nem emelt kifogást. Képességei nem voltak alkalmasak arra, hogy éjjeli örséget vállaljon. A Sugárzó Pillangóistennő túl feltűnő, és könnyen magához vonzza a környékbeli állatokat. Valószínűleg mindenkire nagy bajt hozna, ha sok lélekszörnyet vonzana oda, ahol a táboruk van.

Wang Qiu’er Huo Yuhaóra pillantott, és rájött, hogy Huo Yuhao is őt bámulja, miközben a tekintetük találkozott. Wang Qiu’er elkapta a fejét, és Huo Yuhao kissé megdöbbent, amikor ráébredt, hogy Wang Qiu’er szeme egy kicsit más, mint korábban… kicsit barátságosabbnak tűnt, mint ezelőtt.

Egyáltalán nem gyújthattak tüzet a Xing Dou Erdőben. A lélekszörnyek nem olyanok voltak, mint a tipikus vadállatok; sokukat inkább vonzotta a láng és a tűz. Ezért, az étkezés az expedició közben a legközelebb a normálishoz, csak akkor lehetett amikor kintebb vannak.

Mindenki szerencsésnek érezte magát, hogy ebédidőben jót evett. Annak ellenére, hogy meglehetősen kimerültek az utazás során, legalább mindenkinek volt mire visszagondolnia.

Felfaltak néhány egyszerű száraz adagot, és ittak néhány kortyot a kulacsból, mielőtt mindenki leült a saját helyére, és elkezdett művelni.

Huo Yuhao és Wang Dong’er különböztek a többiektől. Egymással szemben ültek felemelt tenyerükkel és érintkeztek, miközben elkezdték keringeni Haodong erejüket.

Szándékosan elnyomták, de testük még mindig sápadt fényben ragyogott. Ezen nem lehetett segíteni, mivel a lélekerő-keringés a művelés során mindig fényt bocsát ki egy bizonyos mértékig.

Zhang Lexuan még mindig ott állt, miközben a láthatárba nézett. Huo Yuhao Szellemi Észlelése már nem támogatta, így egyelőre csak a saját képességeire hagyatkozhatott, hogy őrt álljon.

Wang Qiu’er egy helyen ült, nem messze Huo Yuhaótól és Wang Dong’ertől, és csábító szemein látszott hogy elgondolkodott, ahogy figyelte az összeérintett tenyerüket.

Mindenki a belső udvarhoz tartozott, és mindannyian rendkívül képzettek és kiemelkedőek voltak. Gyorsan belekezdtek a meditációba, bár veszélyes területen voltak, de mindenki tudott alkalmazkodni.

Gyorsan visszanyerték lélekerejüket, és közben a fáradtságuk is enyhült. Valószínűleg körülbelül két órára lesz szükségük, hogy visszatérjék csúcsformájukat, de hosszabb időt vettek igénybe a pihenésre, hogy felépüljenek a fizikai fáradtságból és a lelki kimerültségből, hogy mindenki még jobb állapotban legyen.

Gyorsan eltelt két óra. Han Ruoruo felállt, amikor lejárt az idő, és átvette Zhang Lexuan műszakát.

Zhang Lexuan utasításai nem hagytak helyet a vitának, és mindenki engedelmeskedett. Az egész éjszaka körülbelül tíz óra volt: ő őrködött ez első két órában, Han Ruoruo a következő kettőben, míg Huo Yuhao és Wang Qiu’er a következő két órában őrködött. Az utolsó négy óra még rá és Han Ruoruóra várt, ami egyenértékű volt azzal, hogy a két csapatvezető viseli a felelősség nagy részét az éjszakai őrségben.

Az erdő nyugodtnak és háborítatlannak tűnt. Mintha az ég áldotta volna meg őket, és négy óra telt el anélkül, hogy bármilyen lélekszörnnyel találkoztak volna.

Huo Yuhao felébredt, amikor eljött az ő ideje. Visszahúzta a kezét, amely még mindig Wang Dong’er kezéhez volt nyomva, és Wang Dong’er ugyanakkor kinyitotta a szemét, mielőtt kinyújtotta volna a nyelvét. Wang Qiu’erre pillantott, nem messze a helyzetüktől, miközben intett Huo Yuhaonak, hogy legyen óvatos.

Huo Yuhao feltartotta a hüvelykujját, hogy megmutassa, nincs probléma, majd felállt, és Wang Qiu’erhez lépett.

Előző fejezet  Tartalomjegyzék  Következő fejezet