Sheng Shaoyou nem emlékezett arra, ami ezután történt.

Amikor másnap reggel felébredt, a haja kócos volt, a teste tiszta és felfrissült. Nyilvánvalóan zuhanyozott előző este, de semmire sem emlékezett. A combjai sajogtak, a halántéka pedig lüktetett, mintha egy tompa eszközzel felfeszítették volna, majd összevarrták volna.

Az ágynak támaszkodva Sheng Shaoyou megpróbált felülni, de egy szédüléshullám söpört végig rajta, majdnem visszaesett.

Hua Yong lépett be egy csésze meleg vízzel a kezében. A hideg, közönyös tekintettel ellentétben, amire Sheng Shaoyou emlékezett az előző estéről, most olyan gyengéd és jóindulatú volt, mint mindig. Szarvasszerű szemei lágy aggodalommal néztek rá.

– Sheng úr, annyira részeg voltál tegnap este – mondta a gyengéd fiatalember aggódva. – Csináltam neked egy kis másnapos levest, de nem voltál hajlandó meginni.

Sheng Shaoyou alig bírt megtámaszkodni a párnán, félig fekve, félig ülve, de teste folyamatosan csúszott lefelé. Ezt látva Hua Yong gyorsan kinyúlt, hogy megtámassza – a csuklója olyan vékony és sápadt volt, hogy Sheng Shaoyou egyetlen kezével át tudta fogni.

– Ha a jövőben berúgok, ne fáradj azzal, hogy gondoskodj rólam, csak hagyj aludni valahol– mondta az alfa fáradt, mégis gyengéd hangon, miközben kinyújtotta a kezét, hogy megérintse Hua Yong arcát. – Nem akarom, hogy Ah Yong kimerüljön.

Hua Yong a tenyerébe simította az arcát, halkan, engedelmesen dörzsölgette, és halkan egy „Hm”-et mormolt.

Látva, hogy ilyen engedelmes, Sheng Shaoyou úgy érezte, mintha a fejfájása egy kicsit enyhült volna.

Miután még egy ideig feküdt, felkelt, megreggelizett, majd elindult a céghez.

A reggeli megbeszélés alig kezdődött el, amikor Sheng Shaoyou fejfájása hirtelen felerősödött, a fejében érzett nehézség és a lábaiban érzett gyengeség még erősebbé vált.

Egy erőteljes feromonlöket kezdte betölteni az egész konferenciatermet.

Az osztályvezető – egy B-szintű alfa –, aki beszélt, hirtelen megdőlt a mondat közepén, és hangos puffanással nekicsapódott az álló mikrofonnak, amint az felborult.

A teremben mindenki, aki nem volt béta, azonnal rájött, hogy valami nincs rendben. A jelenlévő alfák és omegák láthatóan megviseltek voltak, állapotuk másodpercről másodpercre romlott. Akik még tudtak mozogni, felpattantak, és pánikba esve kimenekültek az irodából.

Még Chen Pinming is, aki Sheng Shaoyou mögött ült, érezte a belőle áradó rum és keserű narancs elsöprő keverékét.

Egy S-szintű alfa feromonkoncentrációja egyszerűen túl magas volt. Sheng Shaoyou illatának fás tónusai szivárogni kezdtek a levegőbe, olyan sűrűn, hogy nemcsak az alfák és omegák, de még a béták is túlterheltek voltak, és alig kaptak levegőt.

Ami egy rutinszerű céges reggeli megbeszélésnek indult, teljes katasztrófává változott.

Csak akkor vetett véget a káosznak, amikor Chen Pinmingnek sikerült elővennie egy csillapító tapaszt, és erősen a Sheng Shaoyou nyakában lévő mirigyhez nyomta – ahonnan a kontrollálhatatlan feromonok hullámokban szivárogtak ki.

Ilyen körülmények között egyértelmű volt, hogy Sheng Shaoyou nem folytathatja a munkát.

Sürgősen a He Ci Kórházba szállították, ahol a diagnózis a következő volt: Feromon Szabályozási Szindróma, Középső Stádium.

A diagnózis jelentését bámulva Sheng Shaoyou megdöbbent.

Az orvos arca komor volt.

– Még olyan fiatal, ráadásul S-szintű. Normális esetben nem valószínű, hogy egy hozzád hasonló személynél kialakulna ez az állapot, lehet, hogy a hosszan tartó, magas stressz és a rendszertelen életmód okozza. Egyelőre először szájon át szedhető gátlókat írok fel, arra az esetre, ha elveszítené az irányítást, és a feromonjai túlcsordulnának szélsőséges helyzetekben, ami potenciálisan károsíthatja a körülötte lévőket. Ami a többit illeti, csak kórházba kerülése és átfogó kivizsgálása után tudunk célzott kezelést nyújtani.

A kórházba került Sheng Shaoyou meglepődött. Ritkán betegedett meg, de amikor mégis, olyan súlyos volt, hogy kórházi kezelést igényelt.

Jelenleg a vállalat a legfontosabb szakaszban volt, és mivel ő az üzlet gerince, a kórházi kezelés szóba sem jöhetett.

– Nem vehetem be egyszerűen a gyógyszert?

Az orvos láthatóan megdöbbent a férfi közönyén, és szigorú arckifejezéssel szólt:

– Az emberiség úgynevezett modern orvostudománya nem olyan fejlett, mint ahogy az emberek hiszik. A diagnosztizálható és gyógyítható betegségek száma valójában nagyon korlátozott. A feromonszabályozási zavar szindróma egy súlyos endokrin rendszeri rendellenesség, és a rendellenesség pontos okát még nem sikerült teljesen azonosítani.

– Klinikailag úgy véljük, hogy a feromoncsökkentők helytelen használata, a túlzott fáradtság és a hosszan tartó mentális stressz mind a rendellenesség kialakulásának lehetséges kiváltó okai. Szélsőséges esetekben ez a feromonbetegség életveszélyes lehet. Sheng úr, az ön kezdeti diagnózisa már középső stádiumban van, és a kilátások nem optimisták. Nem hiszem, hogy megfelel az ambuláns kezelés kritériumainak.

Így Sheng Shaoyounak kórházban kellett maradni.

Az orvos értékelése azonban tökéletes volt. Sheng Shaoyou, akit a feromon elkülönítő osztályra vettek fel, súlyos feromonzavarban szenvedett, amelynek kezdeti szakaszában állapota még a kórházi ápolás és a kezelés ellenére sem javult.

Fokozatosan tartós, alacsony fokú lázat, szédülést és gyengeséget tapasztalt, számos kóros fizikai károsodás mellett. Leggyakrabban hirtelen, kontrollálhatatlan feromonröhamokkal küzdött.

Ami még rosszabb, a „kis Sheng Shaoyou” a tartós hanyatlás jeleit mutatta. Minden reggel ott feküdt fásultan, és már nem a megszokott energiájával fogadta Sheng Shaoyout.

S-szintű alfaként, az emberi genetikai evolúció csúcsán állva, Sheng Shaoyou úgy érezte, mintha villám csapott volna bele. Teljesen képtelen volt elfogadni, rettegett attól, hogy mostantól „örökké halhatatlan” lehet.

Az S-szintű feromonok gyakori, megmagyarázhatatlan szivárgása még Chen Pinminget, egy bétát is rendkívül idegessé tette. Rövid időn belül egyetlen alfa vagy omega sem merte könnyen megközelíteni Sheng Shaoyout. Körülötte minden alkalmazottat béták váltottak fel.

De még így is, a béták, szembesülve az S-szintű alfa kiszámíthatatlan és hirtelen feromonrohamaival, úgy kezelték, mintha egy félelmetes ellenséggel néznének szembe.

Csak Hua Yong ragaszkodott hozzá, hogy minden nap meglátogassa. Ő azonban túl gyenge volt, és Sheng Shaoyou aggódott, hogy esetleg fájdalmat okoz neki, annak ellenére, hogy a férfi viselte a feromon gátló tapaszt.

– Nem félek – mondta Hua Yong. – Sheng úr nem tud bántani.

A betegségtől még mindig kimerült Sheng Shaoyou mulattatta a szavait.

– Hogy ne tudnék én fájdalmat okozni?

Megragadta Hua Yong csuklóját, és gyengéden megszorította.

– Egy olyan orchideából, mint te, tízet tudnék letörni belőled egy kézzel.

Hua Yong arca elsötétült. Összeszorította a száját, és sokáig hallgatott, mielőtt halkan megkérdezte:

– Nem elég egy?

Sheng Shaoyou szándékosan ugratta.

– Ha virágszedésről van szó, minél több, annál jobb.

Hua Yong nem háborodott fel. Egyszerűen felemelte a tekintetét, és nyugodt, rezzenéstetlen tekintettel nézett rá.

– Értem.

Sheng Shaoyou meg akarta kérdezni: Mit értesz?

De mielőtt tehette volna, az orvos belépett, félbeszakítva őket.

– A mai mutatók némileg javultak. Ha a vérben lévő szabad feromon koncentrációja stabil marad, még egy hétig megfigyelés alatt tartjuk, és hamarosan hazaengedjük.

Sheng Shaoyou remek hangulatban volt. Észrevette, hogy valahányszor Hua Yong mellette maradt, a fejfájása és az alacsony láza javúlt.

Ez a kis orchidea igazi kincs volt – még természetes gyógyszerként is!

És Shen Wenlang még mindig tévesen azt hitte, hogy kicserélheti őt egy vacak technológiára! Álmodozhatott tovább!

Másnap délután Sheng Shaoyou Hua Yonggal beszélgetett arról, hogy ültessenek-e több hortenziát a kertbe, amikor Chen Pinming belépett elégedett arccal. Tájékoztatta Sheng Shaoyout, hogy meghívást kaptak az X Holdings tulajdonosától, amelyben Sheng Shaoyout meghívták egy privát beszélgetésre az X Holdings tényleges vezetőjével a fórum után.

A fórumot erre a péntekre tervezték, és az időpont gyorsan közeledett.

Mivel még mindig kórházban volt, Sheng Shaoyou habozott, hogy elküldje-e az alelnököt maga helyett. Egy privát beszélgetés azonban más volt, mint egy nyilvános fórum – ritka és életre szóló lehetőség. Nem is beszélve önmagáról, még Sheng Fang is, aki az intenzív osztályon feküdt, és gépekre támaszkodott utolsó lélegzetének fenntartásában, valószínűleg „a halál széléről felült volna az ágyban”, amikor meghallja ezt.

Egy ilyen arany lehetőséggel, amíg Sheng Shaoyou még lélegzett, személyesen kellett részt vennie.

Péntek, P ország.

A fórum kivételesen simán zajlott. Sheng Shaoyou előzetesen feromoncsökkentőket vett be, és feromonblokkoló tapaszokat tett fel. Bár a rendezvény végére kissé kimerültnek érezte magát, legalább nem vesztette el az önuralmát, és nem bocsátotta ki nyomasztó feromonjait, katasztrofális jelenetet okozva.

Az X Holdings tulajdonosa által működtetett privát szalonba 15:00 és 15:30 között lehetett belépni.

Sheng Shaoyou röviden szundikált céges autójában, majd rövid megbeszélést tartott Sheng Fang tanácsadó csapatával.

A napirend szerint minden meghívott vállalati képviselő húsz percet kap egy üzleti prezentációra, amelynek során közvetlenül bemutathatják vállalatuk erősségeit és lehetséges együttműködési javaslataikat az X Holdings titokzatos vezető alakjának.

A húsz perc nem volt hosszú, de nem is volt rövid. Sheng Shaoyou és tanácsadói gondosan kiválasztottak több kulcsfontosságú pontot, amelyeket hangsúlyoznia kellett a beszédében.

Felemelte a karóráját, hogy gyorsan rápillantson, és látta, hogy még tizenöt perce van. Így hát tárcsázta Hua Yong számát.

A hívás többször is kicsengett, mire Hua Yong végre felvette.

– Sheng úr?

Hangjában bizonytalanság érződött.

– Végze a munkának?

– Hm, most van egy kis szabadidőm. Mit csinálsz?

– Tévét nézek.

Sheng Shaoyou elképzelte, ahogy rendesen ül a kanapén, egy párnát ölel, és figyelmesen nézi a tévét. A gondolattól ajka sarka felkunkorodott.

– Mit néztél?

– Téged.

Hua Yong hangja kissé megenyhült, mintha félénk lenne, de azért suttogta:

– A mai fórumon élő közvetítés volt, ezért oda kapcsolatam a tv-t. Sheng úr, olyan jóképű volt. De élőben még jóképűbb, mint a képernyőn.

A hízelgés sosem okoz csalódást. Sheng Shaoyou nagyon boldog volt, és kicsit sajnálta, hogy nem hozta magával azt az orchideát.

– Sheng úr, minden simán megy ott?

– Hm.

Sheng Shaoyou hátradőlt, becsukta a szemét, és lazán tartotta a telefont a kezében. Halkan azt mondta:

– Magammal kellett volna hoznom téged. Tölthettünk volna két plusz napot P ország felfedezésével. Jártál már itt korábban?

– Nem – válaszolta Hua Yong. – Soha nem voltam külföldön.

Árva hátterére és súlyosan beteg nővérére gondolva Sheng Shaoyou szívfájdalmat érzett. Megmasszírozta a halántékát, és így szólt:

– Amint javul az egészséged, gyakrabban founk utazni. És a jövőben, amikor külföldre megyek, magammal viszlek, rendben?

Hua Yong nem mutatott különösebb izgalmat. Ehelyett udvariasan és engedelmesen megköszönte.

– Köszönöm, Sheng úr.

Ez a lágy hang még jobban megolvasztotta Sheng Shaoyou szívét. Még egy kicsit próbálta csábítani, mielőtt végül letette a telefont. Ránézett az időre, és látta, hogy már majdnem itt az ideje, ezért kinyitotta az autó ajtaját, kiszállt, és egyenesen a szalon helyszínére indult.

Az X Holdings abszolút hatalommal bírt P országban, és tulajdonosának nagyszerűsége természetesen lenyűgöző volt.

Sheng Shaoyou régóta hallott P ország fővárosának uralmáról, ahol a pénz uralkodott mindenek felett. Azt is tudta, hogy az X Holdings az egyetlen, amely abszolút dominanciával rendelkezik itt, példátlan és páratlan befolyással.

De amikor megérkezett, és meglátta a bejáratnál sorakozó rendőrautókat hivatalos üdvözlésre, valamint a rendőröket, akik éles fegyverekkel voltak felfegyverezve, nagyon megdöbbent.

Egy ilyen extravagáns látványosság, még ha egy szomszédos ország elnöke is látogatná, nem lenne sokkal grandiózusabb, ugye?

Az X Holdings titokzatos vezetője, aki mindig rejtve volt – mi volt ő? Császár?

Azonban egy másik ház teteje alatt az embernek nincs más választása, mint lehajtani a fejét. Még egy olyan hajthatatlannak is, mint Sheng Shaoyou, kellett némi udvariasságot mutatnia, amikor más területén tartózkodott.

Chang Yu a bejáratnál állt, hogy üdvözölje a vendégeket. Amikor meglátta, kezdeményezően kinyújtotta a kezét:

– Sheng elnök úr, rég találkoztunk.

– Köszönet Chang titkárnak.

Sheng Shaoyou mosolyogva nyúlt felé, hogy kezet rázzon vele. Tekintete végigpásztázta a bejáratnál álló rendőrautókat és tiszteket, és közömbösen megjegyezte – bár szavai korántsem voltak őszinték –:

– Tisztelt mestered valóban nagyszerű bemutatót tart.

Csak ekkor látta Sheng Shaoyou, és ismerte fel, hogy a szolgálatban lévő tiszteket nem más irányítja, mint P országának országos rendőrkapitányságának főfelügyelője. Ami a legelöl sorakozó tiszteket illeti – a legalacsonyabb rangúak mind alezredesek voltak!

Rendben, visszavonta, amit korábban mondott!

Még ha egy szomszédos ország elnöke látogatna is el hozzájuk, semmi esélye sem lenne ilyen nagyszerű és pazar fogadtatásban részesülni!

Az a sunyi teremtmény, aki az X Holdings-ot vezette, kétségtelenül az igazi császár volt! Ha valami szerencsétlen napon ez a titokzatos uralkodó dühbe gurul, és csak egy kicsit is dobbant a lábával, az P országot a mélyébe taszíthatja.

Szerzői megjegyzés:

Xiao Huában van valami különleges!

Előző fejezet Tartalomjegyzék Következő fejezet